Hankiss Ágnes, a Fidesz EP-képviselője, Kahler Frigyes jogtörténész és a Schmidt Mária vezette Terror Háza Múzeum néhány kutatója lehet a tagja az [origo] információi szerint annak a kommunista rendszer bűneit feltáró szakértői testületnek, amelyet a kormánypárti frakciók hétfői felkérésére május 15-éig kell létrehoznia a kormánynak.

A 2009 óta Brüsszelben dolgozó Hankiss (akinek a fia Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezetője) az általa alapított Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet vezetőjeként tíz éve foglalkozik a kommunista titkosszolgálat működésének feltárásával, a veszprémi törvényszék büntetőjogi kollégiumát vezető Kahler Frigyes pedig a diktatúrák jogi berendezkedésének szakértője, korábban elnöke volt az 1993-ban létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló Történelmi Tényfeltáró Bizottságnak is. Schmidt Máriát személyesen - információink szerint - nem

Azt sem bánja a Fidesz elnöksége, ha hónapokig tartó huzavona után lecseng az ügynökvita - az [origo] információi szerint ez a döntés született a párt vezetésében, mielőtt hétfőn azt a javaslatot tették a fravenné be a pártvezetés a testületbe, a Terror Háza főigazgatója csak az intézménnyel kötött kutatási megállapodások révén segítené az egyelőre még ismeretlen összetételű és mandátumú bizottság munkáját.

A Történelmi Emlékezet Bizottságának felállítását a Fidesz elnöksége az után javasolta hétfőn a Fidesz és a KDNP frakciójának, hogy a kormánypárti képviselőcsoportokban néhány hete vita alakult ki az ügynökügyek, illetve az állambiztonsági múlt feltárásáról. A vitát az váltotta ki, hogy a kormánypárti többség február 20-án leszavazta, hogy a parlament napirendjére tűzze az LMP-s Schiffer András törvényjavaslatát, amely teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági iratokat.

Ugyanakkor az előterjesztés napirendre vételét tizenkilenc fideszes és öt KDNP-s képviselő támogatta (köztük például Balog Zoltán és Hoffmann Rózsa államtitkárok, valamint Gulyás Gergely, L. Simon László és Bencsik János), huszonnyolcan tartózkodtak a kormánypárti padsorokban (például Halász János, Soltész Miklós és Szatmári Kristóf államtitkárok), többen pedig bár jelen voltak, nem szavaztak.

A frakciófegyelmet megsértők közül többen lelkiismeretükre, illetve meggyőződésükre hivatkoztak a szavazás után. A vita azonban végül akkor erősödött fel, amikor a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János kijelentette, hogy bár igennel szavazott volna az LMP-s javaslatra, véleményével kisebbségben maradt a kormánypárti frakciókban. A téma azonban korábban egyáltalán nem is volt téma a frakcióülésen, az LMP-javaslat szavazása előtt is csak annyit mondott a frakcióvezető a képviselőknek, hogy a "nem" gombot kell megnyomni. Kijelentése miatt három hete, egy alapvetően más témájú frakcióülésen többen Lázárnak támadtak, aki - Orbán Viktorral egyetértésben - végül is a március 19-i frakcióülést jelölte ki arra, hogy lefolytassák a vitát az akták nyilvánosságáról.

Időt akart nyerni Orbán

Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselők sajnálatára a vita ismét elmaradt, a miniszterelnök eleve azzal a javaslattal érkezett a hétfői frakcióülésre, hogy a kérdés rendezésére a nyár elejére létrehozandó Nemzeti Emlékezet Bizottság tesz majd javaslatot. A testületről ugyanakkor az [origo] információi szerint a Fidesz elnökségének is csak minimális elképzelései vannak egyelőre. A párt vezetőinek múlt heti ülésén Orbán Viktor miniszterelnök - a tanácskozás részleteit ismerő forrás szerint - alapvetően kommunikációs fogásként, nagyrészt annak érdekében dobta be az ötletet, hogy a Fidesz visszaszerezhesse a kezdeményezést az ügyben az LMP-től, illetve, hogy megoldás vagy koncepció híján időt nyerjen.

"Felkérünk majd mindenféle szakértőket, akiknek bizonyára lesz majd számos ötletük, de lesznek javaslatok nyilván a frakcióból is. Ha a végén kijön az egészből valami komplett elképzelés, az nagyon jó, de ha nem, akkor legalább arra alkalmas, hogy sokáig elszöszöljünk vele, és elaltassuk az ügyet" - mondta az elnökségi ülésen jóváhagyott forgatókönyvről a felvetés egyik ismerője. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselők a frakcióülés után nem titkolták csalódottságukat, amiért az elnökség nem hagyta lefolytatni a beígért vitát, és egy kész vagy félkész szakmai koncepció helyett csak "egy homályba vesző alibimegoldást hozott" a kérdés rendezésére.

"Ez nekem időhúzásszagú" - mondta például egy KDNP-s képviselő, anélkül, hogy ismerte volna az elnökség szándékát, két fideszes társa pedig egybehangzóan lufinak minősítette a hétfői bejelentést. "A vita elegáns és nyilván nem véletlen átugrására" célzott egy másik kormánypárti képviselő amiatt is, hogy a miniszterelnök a frakcióülésen azzal nyugtatta meg a tartótisztek nevének nyilvánosságra hozását sürgető Wittner Máriát, hogy "olyan megoldást találunk majd, ami túlmutat az LMP javaslatán", és nemcsak az ügynökök és tartóik kilétére derít fényt, hanem az egész államhatalmi rendszer működésére-működtetőire is.

Orbán tisztázza magát!

A frakcióvezető hétfői nyilatkozata is utalt arra, hogy a kormánypártok nem várnak gyors sikert a bizottságtól. Lázár János a testület működési idejét firtató kérdésre úgy reagált, hogy "nem egy-két hónapig vagy évig, hanem akár évtizedekig dolgozhatnak majd a bizottság tagjai". Az elnökség javaslata miatt a több képviselő által vártnál rövidebb frakcióülésen a fideszes L. Simon László finoman Kövér László házelnököt és Orbán Viktort is kritizálta a tanácskozásról beszámoló képviselők szerint.

Az állambiztonsági múlt feltárásának ügyét egy pénteki nyilatkozatában értelmiségi álvitának és gumicsontnak nevező házelnök kijelentésére L. Simon úgy reagált, hogy szerinte "igenis helye van az értelmiségi vitáknak". A kérdés szerinte ráadásul messze nem az értelmiség belügye, hanem nagyon sok választót érdekel, és a Fidesz morális kötelessége is, hogy húsz évvel a rendszerváltás után végre rendezze az ügyet. A parlament kulturális bizottságának elnöke a miniszterelnököt azzal "kóstolgatta", hogy "nem ártana, ha Orbán Viktor is tisztázná magát", miután egy, a Kuruc.info nevű radikális portálon megjelent cikk több más kormánypárti vezető mellett a kormányfő esetleges érintettségét is felvetette.

L. Simon felszólalására Orbán Viktor a résztvevők szerint nem sértődött meg, hanem egyfelől azt mondta, hogy "nem kell foglalkozni az ilyenekkel", másrészt, ha már a képviselő felhozta, a kedvéért újra elmesélte, hogyan próbálták beszervezni 1982-ben, amikor sorkatonai szolgálatát töltötte. Az állambiztonsági irattárban is megtalálható úgynevezett A-kartonjára Orbán elmondása szerint azonban több sikertelen kísérlet után végül azt írták fel, hogy "nem beszervezhető" (az iratot Orbán 2005-ben nyilvánosságra is hozta saját honlapján, a lépést beharangozó sajtótájékoztatóján pedig arról is mesélt, hogy hogyan lopták ki a BM-esek a lakásuk kulcsát a tüdőszűrésre berendelt felesége táskájából, hogy a kulcsot lemásolva és a lakást távollétükben bepoloskázva még a hálószobájukat is lehallgassák).

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítása nem teljesen új ötlet, a testület valamikori létrehozása - mindenféle konkrétum nélkül - már az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései között is szerepelt. A testületről azonban csak annyit írt akkor a jogszabály, hogy feladata feltárni a diktatúra hatalmi működését és a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, utóbbiakról pedig kinyilvánította, hogy közszereplőnek minősülnek. A múlt heti elnökségi ülésen Orbán Viktor az ülés részleteit ismerő források szerint azt mondta, hogy ha már a lehetőséget megteremtették, akkor a "kínlódás helyett, hogy mi legyen a Fidesz javaslata", vegyék elő, és vigyenek életet bele.

"Semmi se maradjon titokban"

"A Fidesznek nem érdeke, hogy bármi is titokban maradjon a Kádár-rendszer bűneiből, a múlt lezárása nélkül ugyanis nem jöhet létre egy új magyar társadalom" - nyilatkozta kedden a közrádió 180 perc című reggeli műsorában Lázár János. De hozzátette, hogy "a múltfeltárás során különbséget kell tenni bűnös és áldozat között". Lázár szerint a pártjának "erkölcsi kötelessége" a kommunista diktatúra bűneinek feltárása, a felelősök megnevezése és lehetőség szerint felelősségre vonása, és az, hogy semmi se maradjon titokban.

Lázár szerint a jelenlegi múltfeltárás a volt kommunista elit érdekeit szolgálja, ugyanis 22 éve az ügynökökről folyik a vita, azokról pedig alig esik szó, akik megrendelték az ügynöki munkát, a megfigyeléseket, akik irányították az apparátust. A riporter megkérdezte, hogy ha a Nemzeti Emlékezet Bizottsága azt javasolja majd, hogy a mágnesszalagokat és minden más, a nemzetbiztonságot nem sértő aktát is nyilvánosságra kell hozni, akkor lépni fog-e a Fidesz. Lázár erre igennel válaszolt. forrás: Origo, Joó Hajnalka

kciónak, hogy egy bizottság foglalkozzon a kormánypártokat erősen megosztó kérdéssel. A pártvezetés javaslata miatt a képviselők hétfőn alig vitatkozhattak a problémáról, de az indulatokat jelzi, hogy volt olyan képviselő, aki Orbán Viktor miniszterelnöknek is azt ajánlotta, tisztázza magát az ügynökvád alól.

Soros György szerint az egyre gyakrabban megfigyelhető erős unióellenesség és a nacionalizmus feléledése intő példaként kell, hogy szolgáljon Németország számára, hogy felhagyjon a tévedésen alapuló diktátumpolitikájával.

Az alapblog.hu számára adott exkluzív interjúban Soros György kifejti, hogy társadalmi drámák sora, továbbá hosszú deflációs periódus fog következni Európában, ha a német vezetők nem értik meg azonnal, hogy gyilkos receptet diktálnak az európai kormányoknak, amikor pusztán durva megszorításokra akarják őket kényszeríteni.

Soros szerint a radikális takarékossággal párhuzamosan összeurópai szinten – főként közös eurókötvények kibocsátása révén – be kell indulnia a gazdaság élénkítésének is. Görögország számára alig ad esélyt arra, hogy megússza nemcsak a csődöt, hanem az euróövezetből való kiesést is. Elsőrendű fontossággal bír e tekintetben, hogy Európa és az IMF mindenáron megmentse a görög bankokat, mert különben beindul a spekulációs roham az olasz és a spanyol bankok ellen is, és ez már európai katasztrófához vezetne. Soros György ugyanakkor rózsásabbnak látja Amerika és Kína közeljövőjét, a világ gazdaságának és piacainak hosszabb távú kilátásait azonban kimondottan rossznak, veszélyesnek ítéli meg.

Soros György szerint az egyre gyakrabban megfigyelhető erős unióellenesség és a nacionalizmus feléledése intő példáként kell, hogy szolgáljon Németország számára, hogy felhagyjon a tévedésen alapuló diktátumpolitikájával.  

Az alapblog.hu számára adott exkluzív interjúban a világ egyik legtekintélyesebb befektetője, gazdaságtudósa kifejti, hogy társadalmi drámák sora, továbbá hosszú deflációs periódus fog következni Európában, ha a német vezetők nem értik meg azonnal, hogy gyilkos receptet diktálnak az európai kormányoknak, amikor pusztán durva megszorításokra akarják őket kényszeríteni.
Soros szerint a radikális takarékossággal párhuzamosan összeurópai szinten – főként közös eurókötvények kibocsátása révén - be kell indulnia a gazdaság élénkítésének is.  Görögország számára alig ad esélyt arra, hogy megússza nemcsak a csődöt, hanem az euróövezetből való kiesést is. Elsőrendű fontossággal bír e tekintetben, hogy Európa és az IMF mindenáron megmentse a görög bankokat, mert különben beindul a spekulációs roham az olasz és a spanyol bankok ellen is, és ez már európai katasztrófához vezetne. Soros György ugyanakkor rózsásabbnak látja Amerika és Kína közeljövőjét, a világ gazdaságának és piacainak hosszabb távú kilátásait azonban kimondottan rossznak, veszélyesnek ítéli meg.

Zentai Péter: Mit keres Soros György itt Münchenben, a legsúlyosabb biztonságpolitikai és katonai kihívásokkal foglalkozó konferencián - külügyminiszterek, szenátorok, miniszterelnökök társaságában? Ön kétségtelenül nagyon befolyásos ember, de mégiscsak pénzügyi befektető és gazdaságtudós…

Soros György: Az euró körül kialakult válságot tartom a legnyomasztóbb globális, politikai, ha úgy tetszik, biztonságpolitikai problémának. Olyan, ami felemészti Európa energiáit, végzetesen rombolhatja az Unió belső kohézióját. Az európaiak nem képesek jelen körülmények közt eleget tenni vezető világpolitikai kötelezettségeiknek. Európa esetleges szétesése beláthatatlan drámákba sodorhatja nemcsak az európai nemzeteket, hanem az egész világot.

Z. P.: De hiszen Európa eddig sem játszott valóságos világpolitikai vezető szerepet. Senki sem vette Európát hatalmi értelemben úgy komolyan, ahogyan az Egyesült Államokat, Oroszországot, vagy akárcsak Kínát, Indiát…

S. Gy.:

Ez a megállapítás annyiban igaz, hogy az Unió valóban nem volt és ma sem tekinthető katonai-politikai nagyhatalomnak, ám mégis meghatározó  befolyással bírt például Afrika gazdasági felemelésében vagy mondjuk: a klímaváltozás kapcsán felmerülő globális – köztük biztonsági, politikai – problémák kezelésében, kezdeményező szerepet játszott a megoldások keresésében. Nos, minderre, vagy például Iránra és a Közel-Keletre  most nem tud odafigyelni.  Amivel küzdeni kényszerül, az nem más, mint saját maga. Európa gyengeséget mutat és ettől válik rendkívül veszélyessé a globális biztonságpolitikai helyzet. A világ viszonylagos stabilitásának fennmaradásához ugyanis egy erős, potenciálisan hatalmi szerepet betölteni képes Európára van szükség…

Z. P.: Most Európáról beszélünk ugyan, de – ahogy figyeltem a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a nyilvánosság előtt kifejtett gondolatait –  Európán belül az ütőképes vezető erőt hiányolja Ön valójában.  És e tekintetben ugyanarra a következtetésre jut, mint – pártállástól függetlenül – általában az amerikai gazdaságpolitikai szakértők szinte mindegyike: Németországnak kellene irányt mutató és a többiekért áldozatot hozni akaró  nagyhatalommá válnia. Ez azért - valljuk be – valahol elképesztő. Korábban mindenki akadályozni akarta, hogy a németek valaha is még egyszer nagyhatalommá váljanak. Most meg egyenesen bátorítják Berlint…

S. Gy.: Tisztázzuk:  Németország mára eleve  a többieknek diktáló nagyhatalommá vált. Nem mintha valamiféle nagyhatalmi ambíciói lennének.  Nem. A körülmények hatására vált hatalommá, a „piac” tette őt azzá. Kikövetelte Berlintől, hogy irányítson, hogy kezébe vegye a dolgokat. A német politikai-katonai elitnek esze ágában sincs egyébként nagyhatalom vezetőiként cselekedni, de prés alá kerültek, hiába is próbálnak kibújni a rettenetes felelősség alól. Németország gazdasági, pénzügyi érdemei, teljesítménye alapján választódott ki nagyhatalommá. Nem emiatt kell félni a németektől, nem azért, mert diktálni kényszerül az Unió, főként az euróövezet többi tagjának…

Z. P.: Hát akkor miért?

S. Gy.: Azért, mert rosszul diktál. Rossz a recept, amit a többieknek felír: csak megszorítások, takarékosság, drámai ütemű adósságcsökkentés. Ebből katasztrófa következhet…

Z. P.: Mi történik akkor, ha nem Önnek, hanem Angela Merkelnek vagy pénzügyminiszterének, Wolfgang Schäublenak van igaza? Egyáltalán, mit válaszolnak Önnek, amikor személyesen az ő szemükre veti, hogy az általuk felírt gyógyszer inkább gyilkol, mint gyógyít?

S. Gy.: Azt, hogy számukra, Németország számára bevált ez az orvosság. Ebben kétségtelenül igazuk is van. A 2004-től beindított rendkívüli megszorítások, az életszínvonal stagnáltatása, a bérek befagyasztása, a strukturális reformok az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, a munkaerőpiacon, továbbá a reálbér csökkenésének felvállalásával a németek tényleg gyorsan túltették magukat saját adósságválságukon és mára Európa legegészségesebb országát tudják magukénak. Ebből kiindulva azt felelik nekem: „ha nekünk ment, akkor másnak is menni fog.” Csakhogy ebben tévednek! Recesszióba, sőt annál is veszélyesebb helyzetbe sodorják Európát, ha most mindenkire egyidejűleg rákényszerítik a drákói szigort, és ezt közben nem tudják ellensúlyozni más lépésekkel.

Z. P.: Mivel kellene ellensúlyozni?

S. Gy.:   A pénzügyi fegyelem, a takarékosság, a rendkívüli kiadáscsökkentés abszolút rendben van. Csakhogy mindezzel párhuzamosan már most be kell indítani a gazdaságélénkítő stimulusokat. Mindenütt. Európa minden országában és azonnal! Ezt kellene megérteniük végre a német döntéshozóknak. De még mindig késlekednek, húzzák az időt. Jelzem: a szociáldemokraták és a zöldek már értik miről van szó, Steinmeier szociáldemokrata vezér itt Münchenben ragyogóan ecsetelte a történetet a maga valóságában: ha minden eurós és uniós tagállamban egyszerre megy végbe a megszorítás, akkor abból egy végeláthatatlan deflációs spirál következik. Steinmeiernek igaza van. Ugyanis ha minden érintett ország teljesíteni kényszerül a németek által diktált deficitre és adósságra vonatkozó követelményeket, akkor lényegében sehol sem indul be a gazdasági növekedés. Ellenkezőleg: lefelé tendálnak a bérek, az árak, növekszik a munkanélküliség, társadalmi robbanások, éhséglázadások, új nacionalizmusok fenyegetnek. Nagyjából ez a diktátum, annak várható következményei erősítették fel az Európában megjelenő nacionalizmust , unióellenességet Más szóval itt és most hallatlan biztonságpolitikai veszedelem fenyegeti a nyugati világot, legalábbis Európát.

Z. P. :  Az Ön gondolatmenetét követve következtethetek azért egy „szoftabb”, lágyabb, kevésbé tragikus kifejletre is: Európa olyasfajta deflációba és zéró növekedési pályára kerül, mint Japán. Azért a japánok ettől még nem élnek rosszul…

S. Gy.:

Japánt és Európát ne vegyük egy kalap alá. A japánok 10 éves hiteleket vehetnek fel másfél százalékos kamatra. Európa e tekintetben végképp nem Japán, hanem különböző adottságokkal, politikákkal bíró tagországok együttese. Spanyolország, Portugália, Olaszország vagy Magyarország olyan kockázati felárral tud csak hitelekhez jutni, amelyeket zéró gazdasági növekedés, pláne recesszió és defláció körülményei közepette képtelen visszafizetni. Ahhoz, hogy felzárkózzanak Németországhoz, kétszer akkora erőfeszítéseket kell tenniük, dupla annyira kénytelenek takarékoskodni, megszorítani, mint a németek. Európa számára Németország ma olyan, mint amilyen az IMF volt a kilencszáznyolcvanas években Latin-Amerikában. Az IMF akkori – egyébként társadalmi tragédiákat produkáló,  biztonságpolitikai destabilizálódáshoz vezető – receptjeit írja elő itt és most Németország az európai kormányok számára. Mindenesetre úgy látom, hogy Európa ugyanolyan elveszett évtized előtt áll, mint Latin-Amerika a nyolcvanas években vagy Japán, amely számára elveszettnek tekinthető az utóbbi, csaknem negyed évszázad. A potenciális politikai- társadalmi következményeket tekintve az európai gazdasági leállás azonban sokkal súlyosabbnakígérkezik, mint Dél-Amerikáé és Japáné. 

Z. P.: Nem értem, hogy-hogy nem érti mindezt Angela Merkel? És hogy-hogy nem érti Sarkozy?

S.Gy.: A szívük szerint a franciák sem tartanának a németekkel ebben a témában. Féltik azonban befolyásukat az Unión belül, és mivel tudják, hogy gazdasági-pénzügyi téren a németek náluk sokkal jobban állnak, nem akarják kihúzni a gyufát, inkább demonstrálják teljes szolidaritásukat velük. Azt akarják bemutatni, hogy Franciaország Németország egyenrangú vezetője az Unióban. Igazi ellenpólust Németország hozzáállással szemben csak Nagy- Britannia és persze az Egyesült Államok játszik.

Z. P.: Ön tehát erősen stimulus-párti. De hát hogyan is lehetne 25-27 egymáshoz képest ennyire eltérő helyzetekben lévő, meglehetősen eltérő politikát folytató ország, nemzet számára összehangolt élénkítő programot előállítani? Ez is lehetetlenség…

S. Gy.: A lehetetlenség csupán az, ha egy-egy tagország nemzeti alapon próbál kikászálódni a bajból. Nemzeti élénkítő politikák nem létezhetnek egy gazdaságilag és pénzügyileg ennyire összefonódott rendszerben. Csak és kizárólag összeurópai élénkítés lehetséges, reális. Monetáris oldalról az EKB már beindított könnyítéseket a pénzáramláshoz, ezt kell fokoznia. Fiskális oldalról jelentkezik a drámai hiátus. A nemzeti költségvetések – mivel drámaian szűkülni kényszerülnek – egyszerűen nem tudnak új pénzeszközökkel az élénkítés szolgálatába állni.

Z. P.: Akkor hát? Kit hívjunk segítségül, kinek a pénzét? Az IMF-ét? Kínáét, az oroszokét?

S. Gy.: Az IMF –nek komoly szerepe lehet az euró stabilizálásában, de a sorsdöntő jelentőségű stimulust a közös eurókötvény kibocsátásától lehet csak várni. Ezt kell végigcsinálni. A németek alkotmányos kifogásokat hangoztatnak az eurókötvény projekttel szemben, félnek az ismeretlen következményektől. Ez esetben szerintem változtatniuk kell az alkotmányukon. Mert nem létezik más út a szinte kezelhetetlen defláció, hosszú recesszió és a társadalmi-gazdasági drámák elkerüléséhez, csak ez.  Hangsúlyozom, nem az a baj, hogy a németek irányítanak. Hanem az, hogy meggyőződésem szerint rosszul teszikk. Viszont mégiscsak merek bízni a józanságukban, a felelősségtudatukban, az intelligenciájukban. Benyomásom szerint, ahogy a német szociáldemokraták és a zöldek, úgy hamarosan a kereszténydemokrata Merkel és munkatársai szintén ráeszmélnek a lényegre és váltanak a helyes irányban.

Z. P.: És Kína? Óriási devizatartalékai vannak, a kereskedelmének fele Európába irányul, nekik is létérdekük szinte, hogy támogassák az eurót, ne hulljon szét az Unió.

S. Gy.: Nézze ez perverzitás. Európa jövője függjön egy olyan ország támogatásától, ahol az életszínvonal az európainak az egyhetede? Máskülönben, Európa gazdasági értelemben alapvetően jól strukturált, egésznek tekintve az Uniót, annak fizetési és kereskedelmi mérlege, gazdaságának egésze a világ többi térségéhez viszonyítva kimondottan egészséges. Európának saját magával van problémája, a belső viszonyai kezdtek zűrzavarossá válni, politikai és intézményi átalakításokra szorul annak érdekében, hogy itt és most például képes legyen egységes kötvénykibocsátásra. Ez a mostani válságának a fő tanulsága.

Z. P.: Közben szalad az idő. Görögország csődbe megy, mire találnak valami megoldást.

S. Gy.: A görögöknél tényleg nem néz ki jól a helyzet. Két lehetőség áll előttük: vagy következetesen folytatják a németek által előírt megszorításos programot és akkor ebbe mennek tönkre, vagy fellázadnak a diktátum ellen, azt nem teljesítik rendesen, akkor meg ezért mennek tönkre. Megsúgom: óriási felelősség terheli a görög gazdasági, pénzügyi konglomerátumok irányítóit, akik saját óriási médiahatalmukat is arra használják fel, hogy aláássák az eurót, hogy Görögország hivatalos pénze ismét a drachma legyen. Ezek a – mondjuk így – oligarchák óriási euróadósságokat halmoztak fel, és persze, hogy nem akarják visszafizetni őket. Nekik egyenesen érdekükké vált az adósságleírással együttjáró országcsőd  és az euróhoz képest hallatlanul olcsó drachma bevezetése, euróban adósodtak el és drachmában akarnak visszafizetni. Nem rossz üzlet…

Z. P.: Ezek szerint  Görögország kiesik az övezetből?

S. Gy.: Ha Görögország kiesik, az önmagában nem fog szükségszerűen európai drámához vezetni. De ezt nagyon nagy körültekintéssel és szépen kell tudni levezetni. Mindenekelőtt a görög bankokat kell megmenteni, mindenáron pénzt kell beléjük nyomni. Németországból, Európa minden szegletéből, az IMF révén.  Ellenkező esetben beindul a soha nem látott spekulációs roham Spanyolország és Itália bankjai ellen. Az már katasztrófának számítana.

Z. P.: És mi van Amerikával mindeközben? Övé ez az évtized valóban, ahogy egy korábbi interjúalanyom, az Eurasia Group igazgatója mondta nekem?

S. Gy.: Amerikában ebben az évben a republikánusok diktálnak. Pénzügyi-gazdasági kérdésekben Obama elnök azt csinálja, amit a konkurens republikánusok mondanak, javasolnak. Az Egyesült Államok a következő 12 hónapban valóban „jó passzban”kell, hogy legyen, mert ha Obamát választják újra, akkor ő, ha a republikánus kihívóját, akkor pedig az fog élénkítő intézkedéseket hozni. Ezt kívánják tőlük a szavazók, ezt diktálják mindkettejüknek a saját érdekek. Ugyanakkor hosszabb távon nem lehet megkerülni Amerikában sem a gyötrő adósságproblémát. E tekintetben Európához képest fáziskésésben van Amerika, ott későbbre halasztódnak mindazon drámai szigorítások, megszorítások, kiadáscsökkentések, amelyeken Európának most kell keresztül mennie. A helyzet tehát hosszú távon nagyon kevéssé látszik rózsásnak, sőt a globális kilátásokat nagyon erősen rontja, hogy Kína gazdasága a jövő évtől, amint az új vezető garnitúra beágyazódik a hatalomba,  egyre csak lassulni fog.

Z. P.: Annyira veszélyesnek látszanak az Ön olvasatában a világ dolgai. Mivel magyarázza, hogy a piaci résztvevők többsége a jelek szerint ezt másként ítéli meg.?Optimisták? Vegyük csak ez elmúlt néhány hetet: részvény, kötvény, nyersanyag, minden drágul, nem is akármilyen mértékben.

S. Gy.: Ez az EKB pénzáramlást könnyítő lépéseinek tudható be. Rövidtávú piaci reakciókról beszélhetünk csupán.

Z. P.: Mit vár a piacoktól hát fél év, egy év múltával, mit vár a részvényektől, az aranytól, az ingatlanpiactól?

S. Gy.: Nem mondok róluk semmit. Tartom magam ahhoz az elméletemhez, hogy a piacok viselkedése megjósolhatatlan. Önmagamat tagadnám meg, ha jóslatokba bocsátkoznék. Ettől függetlenül azt mondom: rosszak a hosszú távú kilátások.

A Davosban tartott Világgazdasági Fórumon Soros György élesen kritizálta Németországot, amely szerinte teljesíthetetlen követelményeket támaszt Európának. Angela Merkel viszont éppen a német állam túlterhelésétől óvott, állítva: a közösség hitelességét veszélyezteti a sok támogatás."Németország, szigorú gazdaként kemény fiskális fegyelmet szab, ez pedig olyan feszültséget teremt, amely tönkreteheti az Európai Uniót. Az európai vezetők, a válságra reagálva kevésbé értik meg, hogyan működnek valójában a pénzpiacok és mindent elrontottak." – fogalmazott Soros György a Huffington Post szerint. Soros szerint az eurozónához tartozó országoknak bizonyos formában osztozniuk kell az adósságterhükön és többet kell költeniük a gazdaságuk élénkítésére.

"Németország, szigorú gazdaként kemény fiskális fegyelmet szab, ez pedig olyan feszültséget teremt, amely tönkreteheti az Európai Uniót. Az európai vezetők, a válságra reagálva kevésbé értik meg, hogyan működnek valójában a pénzpiacok és mindent elrontottak." – fogalmazott Soros György a Huffington Post szerint. Soros szerint az eurozónához tartozó országoknak bizonyos formában osztozniuk kell az adósságterhükön és többet kell költeniük a gazdaságuk élénkítésére.

A tagországok a költségvetéseik megnyirbálására kényszerülnek, a megszorító intézkedése le fogják nyomni a béreket és az árakat, arra kényszerítve a fogyasztókat, hogy kevesebbet vásároljanak, a vállalatokat pedig dolgozóik elbocsájtására kényszerítik, mindez pedig tovább árt majd a fogyasztói keresletnek és az élet minőségének.

Végső soron a gazdasági zűrzavar politikai elnyomást eredményez majd, mert a vezetők félnek az új szegények haragjától. Soros kiemelte: "ami manapság Magyarorságon történik, az előhírnöke annak, ami ránk vár." Az üzletember meglátása szerint világos tervek nélkül Európa ördögi körbe kerül, amelyben a gazdasági hanyatlás és a politikai helyzet romlása egymást erősíti.

Németország olyan politikát diktál, amely adósságspirálhoz vezet, deflációs következményekkel. Berlin Soros szerint elérhetetlen célokat szab az európai országoknak, amelyek emiatt ellene fordulnak. A jelenlegi euróválság-kezelés ellenállást szül a periférikus országokban, Európa egy lefelé tartó spirálban van, amely egyre gyorsabban forog – vélekedett Soros, aki nem zárta ki azt sem, hogy az európai vezetők egy része szándékosan a krízis meghosszabbítására játszik. Soros a jelenleg Európában és Amerikában kialakult helyzetet a Szovjetunió összeomlásával hasonlította össze, és azt mondta, sokan még mindig  nem fogják fel, hogy mi történik.

Angela Merkel német szövetségi kancellár viszont Davosban megpróbálta elkerülni a vitát a szorult helyzetben lévő euróövezeti országoknak nyújtandó pótlólagos segélyről - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). "Nem szeretnénk semmi olyat megígérni, amit nem tudunk teljesíteni" - jelentette ki, majd feltette a kérdést: "mi történik akkor, ha kemény támadás éri a piacokat, a térség pedig sérthető?" Merkel ezzel utalt arra, hogy Németország esetleges meggyengülése nem tenne jót Európának.A német kormánykoalícióban és az ellenzékben azonban már az ESM mentőalap összegének növeléséről vitáznak. 500 milliárd euró összeg szerepel a tervben. Ebből Németországnak mintegy 22 milliárd eurót kell készpénzben az ESM-nek átutalnia és 167 milliárd euró összegben garanciákat vállalnia. A mentőalap felhizlalása mellett az IMF és Mario Monti olasz miniszterelnök is lette a voksát, Merkel azonban jelenleg is ellenáll. Nincs értelme annak, hogy a segélyek összegének megkétszerezését vagy megháromszorozását követeljék - hangoztatta Merkel Davosban, állítva, hogy ezzel elvész a közösség hitelessége. A kancellár szerint a támogatások állandó növelése helyett Európának még szorosabb integrációt kéne megvalósítania.

Nouriel Roubini pedig szerda este Davosban azt mondta, hogy Európában erőteljes jegybanki expanzióra van szükség a válság leküzdésére, azonban a problémákat ez sem oldaná meg teljesen.

A világgazdasági válságot előre látó jósprofesszor úgy látja, hogy a költségvetési hiányok visszafogásának leállítására van szükség, valamint arra, hogy az euró 20-30 százalékkal leértékelődjön. Nouriel Roubini szerint Görögország másfél éven belül ki fog lépni az eurózónából, ezért gyors intézkedésekre van szükség. Meglátása szerint először a görögök mennének csődbe (strukturálnák át adósságukat), azonban nem az utolsó övezeti ország lenne, amely erre kényszerülne.

A periférikus országok már jelenleg is súlyos recesszióban vannak, és Roubini a költségvetési szigorítások lassítását javasolja.

David Cameron brit kormányfő "őrült" tervnek nevezte az európai tranzakciós adó bevezetését, ugyanakkor támogatásáról biztosította egy esetleges transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.

David Cameron szerint egy olyan tervről, mint a tranzakciós adó bevezetése, "egyszerűen őrült dolog" olyan időben beszélni, amikor "gazdaságaink növekedéséért küzdünk".

Davos csütörtöki napját általános euróvita jellemezte, így felszólalásában Cameron is bírálta a német válságmenedzselést, és az adósságválság kezelésére hozott intézkedések kapcsán úgy vélte, hogy azok "félszívvel" történtek.

Ugyanakkor rámutatott: az EU és az Egyesült Államok közötti esetleges transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás ötletét támogatná, mivel az megadhatja a régóta szükséges lökést a globális kereskedelemnek. Egyúttal Indiával, Kanadával és Szingapúrral is szabadkereskedelmi megállapodásokat sürgetett. Kiemelte, hogy az EU és az Egyesült Államok egymás legfontosabb kereskedelmi partnerei, kereskedelmük volumene meghaladja az évi 600 milliárd eurót, és az együttműködési potenciál még nincs is teljesen kihasználva.

NESÖNEL GALERI

Lágy támasz

Schmitt Pál bocskaiban

"Ezt az utat már korábban lekötöttük - igazolja magát haloványan a P1-ben. - Tény tehát, hogy a bojkottot (egyes állításokkal ellentétben) hál' istennek nem szavaztam meg; de ellenállónak sem lehet mondani ebben a fontos ügyben." Spongyát rá, van úgy, hogy gyáva az ember. Csakhogy ő folytatja: "Ott ültek az olimpiai bajnokok, a magyar sport reprezentánsai, kollégáim, ott ültek az újságírók, a sportvezetők, a szövetségi képviselők. És nem akadt egyetlenegy sem a régi menők közül, akazt mondta volna: gyerekek, hát mi nem azért ülünk itt, hogy megszavazzuk a részvételünket?... Úgyhogy végül is örülnöm kellett, hogy azon az ülésen nem voltam jelen, mert én mint NOB-tag lelkiismeretem és esküm szerint nem szavazhattam volna arra, hogy távol maradjunk a küzdelmektől. Mondhatják persze, hogy könnyű ezt most állítani, de még egy tartózkodással is kifejezhettem volna: nem értek egyet a döntéssel." Ki.

Orbán hívja a posztra, ki más. "Biztos vagyok abban, hogy mint csapatember, könnyen beilleszkedem majd" - Sch. a Dunántúli Napló 2003. május 17-i számában. Még akkor is, ha a Fidesz vezetése legendásan zárt társaság: "Nem annyira zárt, hogy ne férjen oda egy csapatember. Részt vettem pár elnökségi ülésen, és azt tapasztaltam, hogy befogadtak. Úgy érzem, mintha mindig is közöttük lettem volna."

Idehaza szuttyongatják: ha már hivatásos pártpolitikus lett, talán le kéne mondania a MOB-elnökségről. Az ellenérv legalábbis megfontolandó: számos ország

nemzeti olimpiai bizottságát vezette, vezeti pártpolitikus. "Kwasniewski lengyel államfő például a megválasztásáig, a szocialista párt vezetőjeként, a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke volt." (P2) Összeül a MOB-elnökség, s 1 nem, 6 tartózkodás, valamint 6 igen mellett "elfogadják a kialakult helyzetet". Közel 2006, megértjük őket.

Schmitt Pál, aki "jól néz ki": ennyi is elég a Sándor-palotához?( Kérdezi a mommo.hu) Nagy meglepetés nem volt, Orbán Viktor miniszterelnök Schmitt Pált ajánlja a Fidesz-frakciónak, mint köztársasági elnök-jelöltet.

Így jelenleg két jelölt van, Balogh András (nem meglepetés: egyetemi KISZ VB titkár volt) és a Schmitt.

Sajnos nálunk nincs lusztrációs törvény, mint Csehországban, sőt, a nagy kommunista-ellenes Fidesz részéről sem tapasztalható törekvés egy ilyen törvényre, miközben a szomszédos Romániában nemrég fogadtak el egy ilyen törvényt. Ebben az esetben nem biztos, hogy ez a két jelölt lenne.

Úgyhogy Balogh és Schmitt.

Szerencsére Schmitt kapcsán másnak is leesett az, ami napok óta motoszkál bennem: Ugyan milyen önálló ötlete volt Schmittnek?
"Schmitt Pál már nyolc éve úgy fontos embere a Fidesznek, hogy az általunk megkérdezett fideszes politikusok közül senki sem tudott konkrét javaslatot, eredeti ötletet, vagy a párt politikáját érdemben meghatározó lépést kötni személyéhez."

Azért elég kemény, hogy a leendő köztársasági elnökről annyit tudnak megjegyezni, hogy "jól néz ki", "jó megjelenésű", "lojális" meg "jó a kapcsolatrendszere".

Ezzel az erővel lehetne Bódi Sylvi is a KE, ezek a tulajdonság mind jellemzőek rá is, igaz, a kapcsolatrendszere csak Dubaira korlátozódik egyelőre.

Mit fog csinálni, mikor az első necces törvény aláírásra megérkezik a Sándor-palotába? Megnézi magát a tükörben?

Remélem, a következő egy hétben sikerül tisztázni Schmitt 1990 előtti szerepét.

1990 előtt ugyanis Pali bácsi olyan magas, bizalmi állásokat töltött be, amely mindenképpen gyanúra ad okot. Persze lehet, hogy Schmitt megbízható, jó elvtárs volt, és mondjuk mek kellett jelentéseket írnia. Azért egy kutatást megérne a Történeti Levéltárban.

2002-ben "Schmitt Pál - A csapatember", 2005-ben pedig "Vendégségben - Schmitt Pál" címmel jelent meg könyv Schmittről.

A Mozgó Világ 2005-ben átrágta mind a két könyvet, tőlük idézünk:

A versenyszerű sportot 1956 nyarán kezdi, háromtusázik (úszás, futás, lövészet), az iskolában atletizál, a következő évben öttusára vált, s maradt is annál 1960-ig. Ám "190 centiméteremmel a lovagláshoz túl magas, az úszáshoz pedig túl nehéz voltam. Ráadásul nem futottam különösebben jól... Kiválasztottam... belőle azt a számot, ami egyedül jól ment - az volt a vívás." Ekkorra - a Vörös Meteor színeiben - már kétszeres felnőtt párbajtőr-csapatbajnok, 59-ben ifjúságiban is első, 60-ban, 18 évesen egyéni ifjúsági magyar bajnok. Kiválóan teljesít, a felnőtt válogatottságra 66-ig mégis várnia kell - abban az évben nyeri három felnőtt magyar bajnoki címe egyikét, olyan mágusokat előzve meg, mint Nemere, Fenyvesi, B. Nagy és Balczó. Utóbb nyer Világ Kupát, részt vesz 11 világbajnokságon, amiből három olimpia. Két olimpiai és további három világbajnoki aranyat szerez, mindet csapatban.

"Hogy miben rejlett a csapat sikerének titka? Az iszonyatosan sok munkában. Valamennyien egyetemi diplomát szereztünk. Ez sem volt mindegy! Meglátszik a sportban is, ha valaki tanul. A másik erőlködik, szétszakad az igyekezettől. Mert nincs más az életében, csak a sport... Schmitt mindent tudott, amit kellett. Bombabiztos "bekkelő", nem hibázó típus volt. Félelmetes gondolatgazdagság jellemezte a páston."

Meg a vámon. "Szemet hunytak a vámosok, ha ezt-azt hazahoztunk, amiből aztán egy kis zsebpénzt lehetett csinálni - összességében tehát egy árnyalattal magasabb életszínvonalat érhettünk el, mint az átlag." Árnyalattal. "Nyakkendőanyagban »utazott«." De óvatos volt. Az élet minden területén óvatosabb, mint a társai. Ha egy nyakkendőanyagból tíz méter már rizikót jelentett, mert csak öt méter volt a megengedett, akkor ő hét méterrel beérte... - Ma is így vezetek autót - mondja. - Így politizálok, így étkezem, semmiben sem vagyok szélsőséges."


A 61-es duisburgi ifi vívó-vébén Sch. egy társával úgy dönt, disszidál, mondván, hogy nem vették fel az orvosira. Ellógnak a csapattól. A mainzi pályaudvaron rendőrök igazoltatják a két magyar tinit, beviszik, majd elengedik őket. A fiúknak "eszükbe jut az édesanyjuk, a családjuk, hirtelen rájuk tör, hogy bajuk is eshet". És a válogatott után sietnek. Megússzák fél éves eltiltással. A csapatvezető Bay Béla hónapokkal később együtt vadászik Kádárral és Aczéllal. "És az adomák közben megemlíti, hogy képzeljék el, két »gyereke« disszidált, mert nem vették fel őket az egyetemre...
»Kádár elvtárs - fordul Bay a párttitkárhoz -, nem lehetne ezzel a két gyerekkel valamit kezdeni?« Aczél György is hallja a beszédet, hümmög, aztán rágyújtanak két bagóra."
Schmitt Páltól pár nap múlva az Aczél-titkárságon kérdik: "Schmitt elvtárs, melyiegyetemre akar menni?" Még egy bukott disszidálásból is jól jön ki.

A közgázra kerül, nemzetközi szakra kéri magát, de "csak" a belker jut neki.

Évekkel később, friss diplomával a zsebében kerül az Astoria Szállóba. Az étterem üzletvezető-helyetteseként kezdi, s a hotelben töltött 16 év végére igazgatóhelyetteségig viszi.

A frissen átadott Fórum Szálló élére 1980-ban nevezik ki. Fényes karrier ez a szocializmusban, ráadásul Schmitt ekkor mindössze 38 éves. Nem párttag, az ő esetében ez valamiért nem követelmény, persze Duna-parti ötcsillagosban, ahová főleg nyugatiak járnak, megbízhatatlan aligha lehet vezér.

A következő év már az 1300 főt foglalkoztató Népstadion és Intézményeinél éri. "Hozzátartozik a Népstadion, a Kisstadion, a Jégszínház, az öreg sportcsarnok, a tatai, a dunavarsányi és a mátraházi edzőtábor, a városligeti Műjégpálya, egyszóval egész birodalom." Valamint "a sísánc, és még egy kertészet". Majd 1982-től, átadásától a Budapest Sportcsarnok is.

Három éve stadionozott Sch., amikor meghalt Csanádi Árpád, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja, a Magyar Olimpia Bizottság főtitkára, az OTSH alelnöke. Schmitt lett az utód - mindhárom székben.

"Buda István sportvezető engem javasolt e posztra. Samaranch (a NOB elnöke) emlékezett rám, mert itt volt a Budapest Sportcsarnok felavatásán, ahol spanyolul beszélgettünk". "A díszpáholyban Sch. P.... angolul, lelkes szavakkal ecseteli a BS megépítésének történetét... Sch. P. váratlanul (de tudatosan) spanyolra vált... Samaranch »veszi a lapot«, és szemrebbenés nélkül franciául teszi fel kérdéseit. És Sch. P. szép franciasággal elmondja, hogy... a NOB elnöke... oroszul szólal meg... és Sch. P... orosz nyelven feleli, hogy...
A Los Angeles-i olimpia bojkottja, pechjére, már az ő MOB-időszakára esik. Megint kétféle az emlék.
Egyik könyvben: "Egy áprilisi napon valamilyen okból későig bennmaradtam az OTSH épületében, így a vezetők közül csak engem értek el telefonon, hogy menjek azonnal a Fehér Házba. Ez volt a rendkívül ritka alkalmak egyike, amikor a pártközpontban jártam... Ott Czinege, Varga és Kovács »elvtársak« vártak engem."
A másik könyvben: "1984 áprilisának egyik estéjén hívatták be az MSZMP Központi Bizottságának székházába, mivel a sporthivatalban csak őt érték utol. Korom Mihály, a KB titkára - ő felügyelte akkor a sportot - azzal kezdte..."
Bárki is fogadja Schmittet, arra kéri, hogy a MOB halassza el az olimpikonok eskütételét. "Sch. P. úgy jött ki az MSZMP székházából, mint akit fejbe vertek. Eszébe jutott egy orosz film, amelyben a főhős így summázza a véleményét: »A politika mocskos dolog. Olvasson inkább Dosztojevszkijt.«"

A MOB néhány hét múlva egyetlen tartózkodással szavazza meg: a magyarok "szolidaritást vállalnak a szovjet sportolókkal". Hogy, hogy nem, Schmitt a határozathozatal időpontjában, 1984 májusában, Szófiában "kétoldalú egyeztetést folytatott a bolgár sport vezetőivel". Míg idehaza az évtized legfontosabb sportdöntésén ügyködik a MOB.
"Ezt az utat már korábban lekötöttük. Tény tehát, hogy a bojkottot (egyes állításokkal ellentétben) hál' istennek nem szavaztam meg; de ellenállónak sem lehet mondani ebben a fontos ügyben. Ott ültek az olimpiai bajnokok, a magyar sport reprezentánsai, kollégáim, ott ültek az újságírók, a sportvezetők, a szövetségi képviselők. És nem akadt egyetlenegy sem a régi menők közül, aki azt mondta volna: gyerekek, hát mi nem azért ülünk itt, hogy megszavazzuk a részvételünket?... Úgyhogy végül is örülnöm kellett, hogy azon az ülésen nem voltam jelen, mert én mint NOB-tag lelkiismeretem és esküm szerint nem szavazhattam volna arra, hogy távol maradjunk a küzdelmektől. Mondhatják persze, hogy könnyű ezt most állítani, de még egy tartózkodással is kifejezhettem volna: nem értek egyet a döntéssel."
Egyébként Jacsó István, a kézilabda-szövetség elnökségi tagja volt a tartózkodó, retorzió nélkül megúszta.

Amúgy a szocialista táborból Románia, Jugoszlávia és Kína részt vesz a Los Angeles-i olimpián. És persze Schmitt is, mint NOB-tag. Mázli, hogy akkor nincs dolga Szófiában.
Az 1986-os focivébé (6:0) kudarcát követő "csinálni kell valamit" hangulatban a párt átszervezi a sporthivatalt, "Buda Istvánt Deák Gábor váltotta a most már Állami Ifjúsági- és Sporthivatal elnevezést viselő intézmény élén". "S ennek a markánsabb baloldali vezetésnek én már nem kellettem, s fel is mentettek az alelnökségből."


Schmittet Deák 1987-ben a hivatal épületéből is kitessékeli. "Így aztán két éven át a Magyar Olimpiai Bizottság irodája a Stadion Szálló ötödik emeletén működött... mivel én »osztályidegen« voltam, a nemzeti olimpiai bizottság meg »testidegen«, ez az áldatlan állapot egészen a rendszerváltás küszöbéig fennmaradt." Sch. nehezen viseli a viszonylagos parkolópályát, s "hogy finoman érzékeltesse és kifejezze elkülönülését a politika gézengúzaitól, a nyakkendős emberektől, három-négy évig csokornyakkendőt kötött". "Egyfajta belső tiltakozás volt kezdetben, hogy mégis megmutatom, valami módon más vagyok, mint azok, akik kiközösítettek."

A Magyar Olimpiai Bizottság 1989. júniusi közgyűlésén "heves szóváltás lángolt fel akörül, hogy a mindenkori állami vezető automatikusan MOB-elnök legyen vagy sem". A "sem" győz: a küldöttek Schmittet emelik a szervezet élére.
93-ban úgy alakul, hogy Schmitt a sportdiplomácia mellé a sima diplomáciát is beírhatja gazdag önéletrajzába. "Antall József miniszterelnök úr kért fel nagykövetnek" - emlékszik vissza. Schmitt szívósan, több potentátnál is lobbizott, hogy kimehessen - állítják segítőink. De mindegyik hozzáteszi: ideális választás volt a több nyelven beszélő, kiválóan kommunikáló férfi.Londont, Ottawát és Madridot ajánlja fel a miniszterelnök, Sch. a spanyol fővárost választja.Schmittnek való munka a nagyköveti.
Így gondolhatja ezt Horn Gyula is, aki a kormányváltás után helyén hagyja a kádert. "Csak a stratégiailag elsőrendű nagyköveti posztokon szokott ilyenkor váltás történni" - mentegetőzik Schmitt. (A következőt meg a Bem téri apparátusból mesélte róla valaki: "Mondjuk úgy, hogy anyagias. Kispályás. Még a kutyájának vett konzervet is elszámoltatta, ami nem szokás ebben a körben. Megvannak a számlák.")

A diplomáciai mandátum 97-ben jár le, hazaköltözik a család. Tetszhetett a munka, mert a következő év tavaszán, az újraválasztását remélő Horn-kormány végnapjaiban kopogtat Sch.a külügynél, és a svájci nagyköveti posztot kéri Kovács Lászlótól. Ám a miniszter elégedett az akkori nagykövettel, s viszszautasítja az ajánlkozását. Schmitt úgy emlékszik, Kovács azzal búcsúzott tőle: "Te nem leszel soha svájci nagykövet". Kovács László másként emlékszik.
Aztán győz a Fidesz, Martonyi Jánosé a külügyminiszteri, Schmitté pedig a berni állás.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is döccenés nélkül fut a Schmitt-szekér. Ugye, 1983 óta tag, 1985-től a nyári és a téli játékok előkészületeit tanulmányozó bizottságban kap szerepet, 91-ben bekerül a végrehajtó bizottságba, 95-ben pedig alelnök lesz, Samaranch elnök liblingje. Egyre többen vélik úgy: ő lesz az utód.
Csakhogy 1998-ban vesztegetési botrány robban ki a 2002-ben Salt Lake Cityben rendezendő téli olimpia kapcsán. Ma sem sokan vitatják: az amerikaiak jó néhány NOB-tagot igyekeztek "megvenni" (gyereknek ösztöndíjjal, USA-zöldkártyával satöbbi), hogy megkapják a rendezés jogát. Samaranchra is árnyék vetül, s vizsgálóbizottságot hoz létre, amelyben négy alelnökéből három tag lesz. Hónapokkal később kilenc tagját kizárja a NOB, négyen figyelmeztetést kapnak. Schmitt nincs köztük. "Meggyőződésem, hogy ez volt az egyetlen járható út, a megtisztulás" - nyilatkozza.

Hogy 2001 nyarán nem lett meg a NOB-elnökség, Schmitt előkotorja a több éve jegelt béverziót, a főpolgármesterséget.

Már egy 96-os, a Nemzeti Képes Sportnak adott nyilatkozatában a "legtitkosabb álmai" között említi, hogy egyszer Budapest első embere lesz. A cikkben elárulja, "mindkét oldalról érdeklődtek" iránta. Utóbb többször hangoztatja, hogy 94-ben győzködték a szocialisták: legyen a főpolgármester-jelöltjük Demszky ellenében. A Magyar Nemzet 2002. június 8-i számában meg is nevezi a "csábítókat": Lendvai Ildikó, az MSZP akkori budapesti elnöke, Bakonyi Tibor alelnök és Páva Zoltán.
Érdeklődtünk Lendvai Ildikónál, miért pont Schmittet kérték. "Kérte a hóhér! - így a képviselő asszony. - Hallottuk, hogy főpolgármester akar lenni, leültünk vele. Jelezte, függetlenként indul, s reméli, felsorakoznak mögé a pártok, jobbról is, balról is. Mi gondolkodási időt sem kérve tájékoztattuk, hogy az élet nem úgy megy, függetlent nem támogatunk. Egyébként akkor is nemet mondunk, ha felkínálja, hogy az MSZP-jelöltjeként próbálkozna, de erre nem került sor. Megjegyzem, nem mintha jelentőséggel bírna, hogy Schmittnél tett látogatásunkon nem volt jelen Páva Zoltán."

2002, Schmitt berni nagyköveti mandátumából van még egy kevés, nem is bolygatná senki, ám bejelenti: indul a főpolgármesterségért. Függetlenként. Fidesz-támogatással. Ekkor már ismét Kovács László a külügyminiszter, aki júniusban hazahívja könnyelműen belpolitizáló beosztottját.
"Polgári körös rendezvényeken lépett fel, ami összeférhetetlen a diplomatastátusszal. Állandóan itthon volt, s nyilatkozta, napi hat-nyolc órát foglalkozik a kampányával. Na de akkor mikor jutott ideje nagykövetnek lenni? Javasoltam neki, kampányoljon kedvére, de ne a nagyköveti fizetésből" - mondja nekünk Kovács László.

Ügyel, hogy függetlennek lássék. "Csupán egy elképzelt pártnak vihetem a zászlaját, amit úgy hívnak: Pro Budapest." (Magyar Nemzet, 2002. június 8.). A szocialista jelölt Gy. Németh Erzsébetnek bonsait ajándékoz, cserébe egy doboz sportszeletet kap. Kovács Lászlónak megbocsát, elvégre jórészt balos közönséghez szól: "Senki ellenében nem ásom ki a csatabárdot. Ha megválasztanak, szinte napi kapcsolatom lesz a külügyminiszter úrral. Azon vagyok, hogy hidacskákat építsek a két oldal között" - mondja a 168 Órában.

Schmitt 35 %-ot hoz, de még úgy is nagyon kikap Demszkytől (47 százalék), hogy Gy. Németh Erzsébet (17) megosztja a kormánypárti szavazókat. Érdeklődünk, tart-e attól, hogy meg kell szolgálnia a Fidesz-támogatást. "Ha valaki azt hiszi, hogy nekem be lehet nyújtani a számlát, téved. A munkám minősít, s láthatják majd a budapestiek: középen maradok."

A főpolgármesteri buktát egészen 2003 májusáig emészti. "Arról álmodtam, hogy Budapest főpolgármestere leszek, a baj csak az volt, hogy Budapest nem álmodott velem" Pár nap múlva viszont már nem viccel, amikor kijelenti, "fölajánlom függetlenségemet a Fidesznek". Schmitt a Fidesz-MPP alelnöke lesz.

Schmitt nem kér fizetést a párttól. "Társadalmi munkában kívánok dolgozni. Soha nem érdekelt a pénz, a korrupciós ügyek - hála istennek - elkerültek."

"Úgy tervezem, hogy 77 éves koromban leállok mindennel... Reagant 73 éves korában választották ismét az USA elnökévé."

Ha 2006-ban nyer a Fidesz, "három területre lennék jó, az egyik a sport és az ifjúság, a másik a környezetvédelem, de a kultúra és a nevelés is közel áll hozzám".

Vagyis miniszter. Aztán köztársasági elnök - teszi hozzá már idézett barátja.
Forás : http://vastagbor.blog.hu/2010/06/24/schmitt_pal 

Bradley Manning közlegény, aki információkat és titkos dokumentumokat küldött az oknyomozó portálnak, most már szinte biztosan katonai bíróság előtt felel tetteiért. A fiatal fiú az ellenség segítéséért életfogytiglant is kaphat.

NOL| 2012. január 13.

A hadsereg szakértői úgy döntöttek, hogy katonai bíróság elé állítható Bradley Manning közlegény, akit összefüggésbe hoztak a titkos iratokat kiszivárogtató, Wikileaks nevű oldallal. A vádpontok közt több ezer dokumentum hiánya és az ellenség segítése is megtaláhlató – ez utóbbiért életfogytiglant is kaphat, írja a BBC. Az ügyészek azzal is vádolják Manninget, hogy közvetlen kapcsolatban állt a Wikileaks-alapító Julian Assange-al is, szakértők pedig eskü alatt vallották, hogy több ezer titkos dokumentumot találtak egy Manning birtokában lévő adatkártyán.

A 24 éves közlegényt 2010 májusában tartóztatták le, előzetes meghallgatását pedig decemberben tartották. A meghallgatást tartó bíró végül úgy döntött: „ésszerű okunk van azt hinni, hogy a vádlott elkövette a vele összefüggésbe hozott vádakat” ezért általános katonai bíróságnak kell döntenie sorsáról. A végleges döntést azonban nem ő, hanem a Washingtoni katonai körzet vezetője hozza meg.

A Wikileaks honlapjára kikerült dokumentumok egyébként az amerikai katonaság történetének eddigi legnagyobb kiszivárogtatása. A felkerült dokumentumok közt van egy videó is a 2007-es helikoptertámadásról Irakban, melyben újságírók és civilek haltak meg, de további 250 ezer titkosított dokumentum is megtalálható ebben a témában, vagy 400 ezer másik az iraki háborúról. Ez utóbbiakból kiderül, hogy több ezer iraki civilt öltek vagy kínoztak meg a háborúban.

forrás: NOl

Schmitt Pál tekintélye végképp oda

"Az ország jelenleg legnépszerűbb politikusának sztorija elsősorban arról szól, hogy egy a feladatára alkalmatlan ember miként tudja nevetségessé tenni magát szinte minden lépésével az ország első közjogi méltóságaként.” Forr a levegő Schmitt Pál és legújabb botránya körül.

Hargitai Miklós – Szalay Tamás Lajos| NOL| 2012. január 12. |

„Copy-paste” bajnokok

Nem Schmitt Pál az első vezető politikus, aki plágiumbotrányba keveredik. Nemrég az ukrán államfő Viktor Janukovicsot gyanúsították meg, hogy az angol nyelven kiadott „Opportunity Ukraine”, azaz „Ukrajna esélye” című könyvének egyes fejezetei kísértetiesen hasonlítanak parlamenti beszédekre, újságcikkekben leírtakra és egy főiskolai szakdolgozatra. Az ukrán elnöki hivatal elutasította a vádakat és szégyenteljes lejáratókampánynak nevezte azokat. A balhét végül a könyv fordítója „vitte el”, aki közleményben kért elnézést, amiért a lábjegyzetek többségét azért törölte, hogy élvezetesebbé tegye a kötetet. 

Kart-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter – akit a sajtóban helyenként „copy-paste bajnoknak” neveztek – viszont tavaly tavasszal kénytelen volt lemondani, amiért kiderült: doktori disszertációjában száz oldalnyi másolt anyag szerepelt, az eredeti szerzők feltüntetése nélkül. Az egyetem meg is vonta tőle a jogi doktori fokozatot, Guttenberg pedig szégyenében lemondott. „Életem legnagyobb butaságát követtem el, de nem szándékosan másoltam át az oldalakat. A másoláshoz egy kaotikus munkafolyamat vezetett, túlságosan önhitt voltam, hogy belássam, a doktori disszertációm elkészítését fel kellett volna adnom”, nyilatkozta később egy interjúkötetben.

Ugyancsak megfosztották tavaly doktori címétől Silvana Koch-Merin német liberális politikusnőt, aki szintén „másolási” botrányba keveredett a doktori dolgozata kapcsán, neki a pártbéli funkcióiról is le kellett köszönnie. Az eduline.hu egyik összesítése szerint az elmúlt években több mint száz politikus volt kénytelen lemondani valamely tisztségéről, mert diplomabotrányba keveredett.

Eltűnt szakdolgozat 

Nincs meg Schmitt Pál köztársasági elnök egyetemi szakdolgozata – írja az Index. A köztársasági elnök az 1960-as évek első felében a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán tanult, és a képzés végén, 1965-ben írt szakdolgozatot. Ez már nincs meg, mert a régi szakdolgozatokat nem szokták megőrizni, de erre nincs is konkrét állami előírás, intézményenként változhat.

Honnan plágium?

Az egyes egyetemeken, illetve doktori iskolákban nincs egységes szabályozás arra nézve, hogy egy szakdolgozat, diplomamunka vagy doktori disszertáció esetén mit tekintenek plágiumnak. Ugyanakkor a tudományos publikációkban az idézésnek és a hivatkozásnak meglehetősen kötött szabályai vannak, és az ezek elleni súlyos vétségeket rendszerint elégtelen érdemjeggyel vagy a kézirat elutasításával honorálják.

A téma legfontosabb szakirodalmi forrásának (dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai – az újabb, bővített kiadásban: Tanácsok, tippek, trükkök nem csak szakdolgozatíróknak) vonatkozó fejezetében a Corvinuson és a Budapesti Gazdasági Főiskolán oktató szerző leszögezi: a felhasznált információ eredetének megjelölése nem „tiszteletkör”, hanem a tudományos pontosság és tisztaság követelménye. Az alapszabály rendkívül egyszerű: „a hivatkozás, illetve idézőjel nélküli átvétel plágium”. A témavezetőként is referenciának számító Majoros a továbbiakban kifejti: a dolgozatban mindig pontosan és félreérthetetlenül kell hivatkozni (a pontosság alatt a forrásmegjelölés és a visszakereshetőség, a félreérthetetlenség alatt pedig a hivatkozás elejének és végének egyértelművé tétele értendő). Az idézés kötelező, ha a dolgozat szerzője olyan adatot, gondolatot, megállapítást vesz át, amely nélkülözhetetlen a dolgozat megírásához, illetve, ha a szerző alátámasztja vele az állítását, vagy éppen vitatkozik az átemelt gondolattal.

A más szerzőtől átvett gondolati előzmények bemutatása legálisan kétféle módon történhet: szó szerinti idézéssel és/vagy tartalmi idézéssel. A szó szerinti idézet mindig idézőjelek közé kerül, míg a tartalmi idézetek (átvett gondolatok) kölcsönzése esetén nem kell idézőjelet kitenni. Viszont minden esetben – hivatkozással – pontosan meg kell adni az idézet szerzőjét, és annak elérési forrását. Ennek korrekt módja a végjegyzet vagy a lábjegyzet, amelynek mindig tartalmaznia kell a következőket: szerző, cím, kiadó, megjelenés dátuma, illetve az oldalszám, ahonnan az idézet származik. Általános szabály az is, hogy a hivatkozások nélküli beadott munkákat még főiskolai szakdolgozatnak sem fogadják el. Fontos kiegészítés, hogy a dolgozatban külön fejezetben szereplő „felhasznált irodalom és források” vagy „bibliográfia” fejezet semmiképpen sem helyettesíti a hivatkozást és az idézést. 

Az egyes iskolai szabályzatokban a tartalmi és formai követelmények között többnyire az is szerepel, hogy mekkora hányadban tartalmazhat idegen szerzőtől származó szöveget egy originálisnak tekinthető mű. Általában 15-20 százalék körül húzzák meg azt a határt, amely fölött már vagy társszerzőként kell feltüntetni a forrásmű szerzőjét, vagy – ez a gyakoribb eset – nem fogadják el az originalitást. Az azonban egyértelmű, hogy ha egy kutatási eredményt (vagy annak lényegi részét) ketten, de egymástól függetlenül publikálnak, akkor az első publikálót tekintik eredeti szerzőnek, akire a másodiknak minden esetben hivatkoznia kell.

Saját maga felvezető motorosa: Schmitt Pál házelnökként megérkezik Alsóörsre, ahol egy fesztivál keretében elárverezik 1942-es Harley Davidson motorját
MTI - Nagy Lajos Kilenc disszertáció

Schmitt Pál doktori disszertációjának témavezetőjéről, dr. Takács Ferencről a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (korábban Testnevelési Egyetem) honlapján fellelhető életrajz annyit árul el, hogy az egyetemi tanári címmel rendelkező oktató filozófiát, filozófiatörténetet, művelődéstörténetet és sportpolitikát ad elő az intézményben (talán innen ered az a több korábbi Schmitt-interjúban is fellelhető téves adat, hogy a volt sportdiplomata filozófiából doktorált).

Az eredetileg az egyetem (illetve régebben főiskola) marxizmus-leninizmus tanszékén, majd a társadalomtudományi tanszéken oktató, utóbbit 2003-ig vezető Takács körül nem alakult ki igazi doktori iskola: 1983 és 1994 között összesen kilenc doktori disszertáció elkészítésénél bábáskodott. Az érintett doktoranduszok jelentős része „sportdiplomás” volt: közéjük tartozott – Schmitt Pál mellett – Ali Adjudani kosárlabdaedző, illetve Aján Tamás, a súlyemelőszövetség akkori főtitkára is.

Schmitt útja a függetlenség felajánlásától a Sándor-palotáig

Schmitt Pál újkori politikai karrierjének számos állomását érte már kritika. Madridi és andorrai nagyköveti megbízatása után 1998-ban tárgyalásokat kezdeményezett az MSZP-vel, hogy szívesen indulna a szocialisták támogatásával a főpolgármester-választáson. Schmitt ezt később úgy kommentálta, hogy az MSZP kereste meg őt, nem pedig ő a szocialistákat. Lénárt László, a szocialista párt korábbi fővárosi ügyvezető alelnöke viszont határozottan állította: az egyeztetést Schmitt kezdeményezte.

Schmitt Pál és Viktor Janukovics
MTI - Szigetváry Zsolt

2002-ben már függetlenként, de a Fidesz és az MDF egyértelmű támogatásával indult a budapesti főpolgármester-választáson; Demszky Gábor mögött a második helyen végzett. A Fideszbe egy évvel később lépett be, mondván, „felajánlja a függetlenségét” a pártnak. Hamar a konzervatív tömörülés egyik alelnöke lett, majd EP-képviselő, a 2010-es választások után pedig az Országgyűlés elnöke. Innen emelte az államfői székbe a fideszes kétharmad.

Egyik elnöki beszédében a magyar nyelv ápolását nevezte meg fő feladatként, ehhez képest hamar kínos botrányokba keveredett: előbb a hegyeshalmi Paprika Csárda falára írt emléküzenetében vétett magyarázhatatlan hibákat („álamfő”), majd a hivatalának közleményeibe csúszott számtalan helyesírási és grammatikai hiba. Elnöki tevékenységéhez tartozik, hogy minden aláírásra hozzáküldött törvényt ellenjegyzett. Igaz, beiktatásakor egyértelművé tette: a Fidesz-kormány törvénykezésének motorja kíván lenni.

Forrás: Népszabadság

Schmitt Pál tekintélye végképp oda

"Az ország jelenleg legnépszerűbb politikusának sztorija elsősorban arról szól, hogy egy a feladatára alkalmatlan ember miként tudja nevetségessé tenni magát szinte minden lépésével az ország első közjogi méltóságaként.” Forr a levegő Schmitt Pál és legújabb botránya körül.

Hargitai Miklós – Szalay Tamás Lajos| NOL| 2012. január 12.

Egy olimpikon kafkai vesszőfutása

Vasali Zoltán politikai elemző lapunknak leszögezte: a plagizálás egyértelműen lopás, erkölcsileg semmivel nem magyarázható. „Mivel Magyarországon egyre több olyan ember él, aki saját életében tapasztalhatta meg, milyen érzés legalább egy diplomát érő szakdolgozatot megírni, az a saját bőrén tapasztalhatta: bizony, az üres lap lemezteleníti az embert. Amikor önálló gondolatokkal kell megtölteni egy felületet, bárki rádöbbenhet arra, hogy erre esetleg képtelen.

Kitérő a parlamenti pulpitus felé. Schmitt Pált titkos szavazáson választották meg az Országgyűlés elnökének annak 2010. májusi alakuló ülésén. Csak hónapokig töltheti be a tisztséget
Népszabadság - Móricz Simon Van, aki ebben a helyzetben elkezd gőzerővel éveken keresztül olvasni, kutatni, jegyzetelni és küzdeni azért, hogy valami eredetit alkosson. Van viszont, aki feladja, persze nem a cím megszerzését, hanem a valódi munka elvégzését. Az államfő mentegetőzése pedig nagyon kevésnek tűnik, amikor a szöveg lenyúlását valamilyen közös kutatómunkával magyarázza. Akkor a közlés a szerzői jog elvárásai alapján minimum engedélyköteles kellett volna, hogy legyen.

Egy korábban idegen nyelven megjelent tanulmány tükörfordítását saját szövegként eladni olyan bukás, amit nem lehet kimagyarázni. A szembetűnő egyezéseken túl a lábjegyzetek hiánya olyan formai követelmény megszegése, ami az önálló munka hiányának gyanúját erősíti. Ma már nem hogy doktorit vagy szakdolgozatot, de egy szemináriumi dolgozatot se lehet leadni és elfogadni pontos lábjegyzetek és visszakereshető hivatkozások nélkül”, fogalmazott lapunknak a főiskolai oktató Vasali Zoltán. A politikai elemző hozzátette még: a botrány kimenetele már az első reakciók alapján megjósolható. „Schmitt tagad és marad. Ebből a kínos helyzetből valószínűleg már csak akkor lehetne nagyobb veszteségek nélkül kikerülni, ha Schmitt Pál mutatna egy olyan tanulmányt – a hetvenes évekből, például –, ami az övé, és amiből a bolgár szerző átvette az ő gondolatait. Ennek azonban semmi esélye nincs”, mondta Vasali Zoltán, hozzátéve: ez az egész egy újabb értelmetlen, felesleges és kínos szituáció, „egy olimpikon kafkai vesszőfutása”.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője szerint nem kétséges, hogy az ügy tovább rombolja Schmitt Pál már amúgy is megtépázott tekintélyét. „Ha pedig hivatalban marad, és nem sikerül magát egyértelműen tisztáznia, akkor a tekintélyvesztés rossz fényt vett arra a Fideszre, amelynek gyors ütemű törvényhozásának eddig a ’motorja’ volt. Téves ugyanakkor az a vélemény, hogy mivel a köztársasági elnöknek Magyarországon semmi közjogi ereje nincs, ezért csak a tekintélyével tud hatni.

Való igaz, hogy a hitelességből származó tekintélynek komoly szerepe van Magyarországon a köztársasági elnök esetében, de van egy-két nem elhanyagolható hatásköre is: így például visszaküldhetné a törvényt a parlamentnek megfontolásra, vagy az Alkotmánybíróságnak alkotmányossági vizsgálatra, és komoly szerepe van a különleges jogrend (háború, szükségállapot) esetén is. Schmitt Pál szerepe az új Alaptörvény szerint sem

puszta formalitás, épp ezért elementáris érdek az ügy megnyugtató tisztázása”.

Kizárt, hogy közösen kutattak volna

Kizárt, hogy édesapám társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban – mondta a hvg.hu-nak annak a bolgár sportkutatónak a lánya, akinek a tanulmányából Schmitt Pál állítólag több részt átmásolt a saját doktori disszertációjába. Malina Georgiev a hvg.hu-nak azt mondta:2005-ben elhunyt édesapja hosszú évek kutatómunkája eredményeként írta meg tanulmányát. Ismerte ugyan Schmitt Pált, mivel mindketten dolgoztak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, de Malina Georgiev kizártnak tartja, hogy apja és Schmitt Pál együttműködött volna (ahogy ezt a Köztársasági Elnöki Hivatal állította közleményében). Perelni nem tud – mondta el – mivel édesapja munkáit a NOB múzeuma finanszírozta, így a szerzői jogokat is megszerezte, így legfeljebb a NOB perelhet.

Schmitt Pál a sportember. A párbajtőröző magyar válogatott két olimpiai aranyat nyert csapatban (1968 és 1972). Ez a fotó 1970-ben készült
MTI - Petrovits László

"Az ország jelenleg legnépszerűbb politikusának sztorija elsősorban arról szól, hogy egy a feladatára alkalmatlan ember miként tudja nevetségessé tenni magát szinte minden lépésével az ország első közjogi méltóságaként.” Forr a levegő Schmitt Pál és legújabb botránya körül.

Hargitai Miklós – Szalay Tamás Lajos| NOL| 2012. január 12.

Schmitt Pál láttamozza az alkotmányt

MTI - Illyés Tibor

„Schmitt Pál plágiumügye eddigi tevékenységének tükrében csak egy szomorú történet egyik állomása. Az ország jelenleg legnépszerűbb politikusának sztorija elsősorban arról szól, hogy egy a feladatára alkalmatlan ember miként tudja nevetségessé tenni magát szinte minden lépésével az ország első közjogi méltóságaként” – ezt mondta lapunknak Vasali Zoltán főiskolai tanár a köztársasági elnök legújabb kínos botránya kapcsán. Az ügy valóban kínos: az internet szinte fölrobban a Schmitt Pálon élcelődők nyomulásától, és a Fidesz-KDNP-n kívül valamennyi párt egyöntetűen a köztársasági elnök távozását követeli.

Mint arról lapunk is beszámolt: a hvg.hu cikke szerint plágiumgyanú merült fel az államfő doktori disszertációja kapcsán. A hírportál írása rámutatott, hogy Schmitt Pál dolgozatának jelentős része (180 oldal a 215 oldalas kötetből) részben vagy egészben megegyezik Nikolaj Georgiev bolgár sporttörténész munkájával. Sőt, a komplett bekezdések és mondatok mellett Schmitt közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgiev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából is átemelt.

A bolgár sporttörténészt az ügyről megkérdezni nem lehet, mert 2005-ben elhunyt. A Köztársasági Elnöki Hivatal ugyanakkor szerdán közleményben utasította vissza a Hvg.hu cikkének állításait, mondván, „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték, a dolgozat minősítése pedig a KEH szerint önmagáért beszél. Az államfő hivatala leszögezi azt is: Schmitt és Georgiev személyes kapcsolatot ápoltak, kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során is együttműködtek.

„Sajnálatos, hogy nem tűnik ki világosan, vajon saját egyéni elképzeléseiről van szó, és ha igen, akkor ezek mennyiben állnak összhangban a NOB terveivel, vagy csupán a NOB elképzeléseit, esetleg a tagok többségének véleményét ecseteli” – ezt írja Kertész István Schmitt Pál 1992-es doktori értekezéséhez fűzött opponensi értékelésében. A hvg.hu rámutat, hogy az ókortörténész 7 oldalas bírálatából 5 oldalon keresztül kritizálta-bírálta a dolgozatot, számos formai elégtelenségre és ténybeli tévedésre is felhívta a figyelmet, nem mellesleg arra is, hogy „egy ilyen terjedelmes anyaggyűjtés esetében elvárható, hogy a szerző pontosan feltünteti adatai lelőhelyét”.

A docens azt kifogásolta, hogy Schmitt értekezésében nem szerepel semmi, ami jelezné, hogy az egyes adatokat, ténybeli megállapításokat, a különféle meghatározásokat honnan vette, és következtetései a saját észrevételei, vagy esetleg szakirodalomból idéz. Kertész fölhívta a figyelmet Schmitt Pál helyesírási hibáira is: Szófiát és Szöult néhány esetben kisbetűvel írta, Monacót pedig k-val.

Schmitt Pál esküt tesz   Forrás:NOL
MTI - Kovács MTI: Kovács Tamás

 

 

Jobbról is követelik Schmitt lemondását

Az elnöki hivatal tekintélyének megmentéséért, de legalábbis megőrizve az esélyt annak újjáépítésére, Schmitt Pálnak haladéktalanul le kellene mondania - írja a Navracsics Tibor és L. Simon László politikai köréhez tartozó Jobbklikk.

NOL| 2012. január 13.

"Schmitt Pál köztársasági elnököt az elmúlt napokban súlyos plágiumváddal szembesítette a sajtó. A felmerülteket a Sándor Palota ugyan elutasította, ám részleteiben ezidáig nem tudta cáfolni - írja a jobboldali honlap a Szerintünk című rövid közleményben.

A szerzők a folytatásban eléggé világosan foglalnak állást. "Hiteles cáfolat hiányában a plágiumvád számunkra nem politikai elemzés, vagy az érvek egymással szembeni mérlegelésének dolga. Úgy gondoljuk, hogy az elnöki hivatal tekintélyének megmentéséért - de legalábbis megőrizve az esélyt annak újjáépítésére - Schmitt Pálnak haladéktalanul le kellene mondania."

A blogot 2007 novemberében alapította Navracsics Tibor társasblogként. A jobboldali véleményoldalt olyan személyiségek tisztelik meg szerzőként, mint L. Simon László, a parlament fideszes kulturális bizottsági elnöke.

Emellett ez a blog a fiatal jobbos újságírók egyik gyűjtőhelye is. A Heti Válasz és a Magyar Nemzet újságírói is föltűnnek itt írásaikkal. Igaz, a kommentekkel sok a gond. Alig kísérik hozzászólások a bejegyzéseket. Ennek azonban az lehet az oka, hogy ezt csak a regisztrált felhasználók tehetnék meg.

Tény, hogy a Jobbklikk eddig sem ajnározta Schmittet. Beiktatása után ezt írták: "A Fidesz túlságosan sok frontvonalat nyit meg, és olyan ügyeket is mindenáron keresztül akar verni, amelyek politikai haszna elenyésző és csak ellenszenvet váltanak ki - saját törzsbázisán belül is. A legékesebb példa erre Schmitt Pál köztársasági elnökké történő avanzsálása. Félreértés ne essék, nem azzal van a probléma, hogy Schmitt pártember. Hanem azzal, hogy politikai teljesítménye és személyi kvalitása miatt nem csak az ellenzék számára kérdéses alkalmassága - mint a nemzet egységét megtestesíteni kívánt személy -, hanem a jobboldali véleményformálók körében sem váltott ki osztatlan sikert. Kövér László a hírek szerint egyenesen ölre ment Orbán Viktorral az ügyben." forrás: népszabadság

A közigazgatási és igazságügyi miniszter által alapított blog szerkesztői véleménye szerint csak Schmitt Pál haladéktalan lemondásával védhető meg a köztársasági elnöki poszt tekintélye.

• Forrás: Jobbklikk, HÍR24

Juhos József Alfréd sportolókról adott jelentéseket a hetvenes évektől - írja a Magyar Nemzet.

• Forrás: Hír24/Magyar Nemzet

Megdöbbenéssel értesült az asztalitenisz-szövetség Juhos József alelnök a Magyar Nemzet által feltárt ügynökmúltjáról, de egyelőre nem kívánnak állást foglalni az ügyben. A lap úgy tudja, Juhos körül a tényfeltáró cikket megelőzően is forrt a levegő, így az sem kizárt, hogy magától távozik. Mint ismert, szinte nincs olyan bizottsága a Magyar Asztalitenisz Szövetségnek (MOATSZ), amelynek Juhos József ne lenne tagja. Ő a szakmai alelnök, tagja az intézőbizottságnak és az elnökségnek is. A Magyar Nemzet forrásai szerint Juhos a MOATSZ elmozdíthatatlan alakja, élet-halál ura.

Az akkor 27 éves Juhos József Alfrédot a BRFK III/III-as alosztálya 1975. december 8-án szervezte be. Feladatául azt kapta, hogy asztaliteniszező társairól jelentéseket készítsen. Tette ezt például Jónyer István háromszoros világbajnokról is. Amikor Ausztriába utazott, tartótisztje felhívta a figyelmét a kinti disszidensekre, különösen Kű Lajosra – derül ki a levéltári dokumentumokból. Tartótisztje szerint Juhos megbízható ember volt, aki értékes adatokat szolgáltatott társairól. Arról, hogy „Juhász Péternek” köszönhetően hogyan ívelt felfelé Juhos József karrierje, a Magyar Nemzet december 9-i számában olvashattak.Barsai Emese, az asztalitenisz-szövetség főtitkára pénteken közleményben reagált a Magyar Nemzet írására. Ebben úgy fogalmazott: „a MOATSZ megdöbbenéssel értesült a Juhos József személyét érintő cikkről”. Az alelnök múltjával kapcsolatban nem kívánnak állást foglalni mindaddig, amíg a szövetség elnöke személyesen nem hallgatta meg őt – jelezte a lapnak a főtitkár. ( forrás:Magyar Nemzet)

Albert Flórián temetéséről Novotny Zoltán volt KISZ vb-s agitprop titkár közvetített a Magyar Rádióban. Nem tudom hogy lehet ez? Nem elég hogy életében is el kellett viselnie ezt amiről " Kik voltak a Fradi besúgói" könyv is szól! S hogy kerül a fülembe - amit barátaim mondtak - hogy Siposhegyi Péteregyáltalán egy nem ide illő írásából idézett Novotny. Ez nem megy a fejembe, hogy miért kell még Novotnyt, egy volt MSZMP KISZ vb agit.és propagandistát elviselni.

Persze biztos nem véletlen, hogy az MR-ben is ott tud még mindig lenni, s csinálni amiket csinál, mert PROFI, anno MSZMP KISZ agitprop -nak lett kiképezve.

Albert Florián temetéséről Novotny Zoltán volt KISZ agitprop titkár közvetített a Magyar Rádióban. Nem tudom, hogy lehet ez, nem elég hogy életében is el kellett viselnie azt amiről a "Kik voltak a Fradi besugói " könyv is szól. S hogy kerül a fülembe -amit batátaim mondanak- hogy Siposhegyi Péternek egyáltalán egy nem ide illő írásából idézett Novotny! Ez nem megy a fejembe, hogy meddig kell még Novotnyt, egy volt KISZ vb agit. és propagandistát elviselni! Hát tényleg semmi se szent?

Persze biztos nem volt véletlen, s az sem hogy az MR-ben ott tud még lenni, s csinálni amit csinál! Profi, MSZMP-s KISZ agitprop-nak lett anno kiképezve!

Wittner Mária "megtámadása" előtt volt egy történet mikor Lázár Jánost vették verbális tűz alá. Egy nőt sajnos ebben a férfi uralmú társadalomban könnyebb bántani, s egy férfinél ezzel nem lehetne szinte semmiféle visszhangot kiváltani, ezért rajta máshol kerestek s találtak fogást. Előbányásztak egy sok évvel ezelőtti önkormányzi ülésen elhangzott mondatát, valami ilyesmi volt: hogy akinek nincs pénze az annyit is ér.

Némi vihart kavartak is vele, de az összefüggés, hogy mi is volt a valódi oka e több ével ezelőtti info előbányásának épp akkor - úgy március táján- azt valahogy egy újságírónak se jutott eszébe kutatni. Legalábbis én sehol nem találkoztam vele. S az sem tünt fel, hogy mindez akkor keveredett elő, amikor Lázár János hódmezővárosi polgármester sajtótájékoztatón mutatta be az szt-tisztek névsorát ismertető honlapot, 547 szt tiszt nevével.  Köztük Boros Imre és Megyessy Péter személyi adatlapját tette fel a "szigoruantitkos.hu"- ra a hódmezővásárhelyi Emlékpont.

                                                                          további részletek később!

angela merkel német kacellár határozott igent várt a Görögöktől, hát most megkapta; és így megkapták a Görögök is. S mért pont Ők?  Hát pont ezért!

"A New York-i Rágalom ellenes  Liga " Bátorságért" járó kitüntetése fontos lépés azon az úton ami igazságot szoláltat... Esterházy János elismerése csattanos válasz... "- áll a miniszterelnökség közleményében.

Magyar Nemzet írja 2011. 10.13-i számában, Spontán privatizált üzemek alcímében: " Martonyi  János a cukorgyárak eladására nem emlékszik" Pedig hát az Állami Vagyonügynökség elnökhelyettese volt. De ugyszintén nem emlékszik Kopátsy Sándor közgazdász sem, aki szintén tagja volt az ÁVÜ-nek akkor. Ezt tegnap nyilatkozták a cukorgyárak eladását vizsgáló parlamenti bizottságban. Szószerint MN: " Arra a kérdésre, hogy az állam miért adta át lényegében ingyen a külföldi befektetőknek ezeket a gyárakat, sem Martonyi János, sem Kopátsy Sándor ...nem emlékezett....A 90 éves közgazdász szerint a privatizáció során nem érvényesültek a társadalmi érdekek."

Bogár László publikálta tegnapi Magyar Hírlapban, hogy szükség van az állami cégekre. Meg az is írja valahol, hogy " a vesztes többség szavazott a Fideszre, akik azt várják: valaki csináljon már valamit. De ha nem oldja meg a problémákat, akkor elég nehezen lesznek kiszámíthatóak a magyar társadalom reakciói." A hazánkban trónoló külföldi multik össz adója 50 milliárd dollár. Viszont jóval többet kapnak a magyar költségvetésből közvetlen és közvetett módon.Nem csak ingyen használják hazánkat, de Magyarország még fizet is nekik. Nagy kamu hogy munkahelyet teremtenek, ez nincs arányban azzal  a másfél millióval amit megszüntettek. Ráadásul a hitelekkel eladósítják, és kézben tartják az adott országokat. A túlfogyasztás, meg az ingyen vacsora is egy nagy kamu, Bogár László is ezt írja, s fel is teszi azt a teljesen jogos és logikus kérdést, hogy akkor nekik miért van ingyen lakoma? Teljesen szigorú közgazdasági paradigmával leírva: A fejlett országokból származó tőkeberuházások ( működő tőke)a gazdasági függőség létrehozói. Ha a külföldi tőke túlsúlyba kerül egy országba, eladósítja azt , és az adott ország a külföldi tőke ellenőrzése alá kerül. Ezt nevezik nekem mértékadó közgazdászaink ( sajnos túl kevesen vannak) pénzszivattyúnak. Elmélet  fő képviselői: az amerikai Immanuel Wallerstein, és az argentin Raúl Prebisch. Az annyira propagált folytonos növekedés, fejlődés elmélet gyártója pedig az amerikai Walt Whitmon Rostow

Ez is majdnem elszállt, de folytatom.  A díj fontos elismerés, de orientál is. Novotnynak meg különösen jol jött, mert most folynak az MR-ben is a leépítések, s döl el ki megy s ki marad. Jó iőzítés, mondhatni túl jó. 07.02.-n kapta Novotny az életmű díjat a Magyar Sportújságírók Szövetségétől. A dolognak csak az a diszkrét bája, hogy itt örökös tiszteletbeli elnök Novotny, valamint azon sem kell meglepődni, hogy Lantos Gábor az általános alelnöke a szövetségnek. S ezek után még úgyse kell meglepődni, hogy két nappal késöbb Lantos Gábor a Magyar Rádió közszolgálati reggeli műsorában interjút készít erről Novotnyval, s persze legtöbb szó a jövő évi Olimpiáról esik véletlenül, hogy véletlenül se forduljon meg senki fejében, hogy velük is megtörténhet ami Siklóssal, hogy nem lesznek ott Londonban, mert Valaki  úgyanúgy penderíti ki őket, hogy lábuk se éri a földet.A díj segít, hogy a felső vezetőknek legyen már egy igazodási pont, s ne ők akarják eldönteni. Majd a díj megmondja, majd a díj ezt diktálja.Persze ezt csak rejtett módon sugallja. Persze ez csak az én véleményem, nem vagyok pszichológus, hogy tudjam hogy kell a lélekre hatni vagy akár manipulálni. Sőt KISZ vb  agitprop titkár se voltam soha,akik szintén kiképzésben részesültek, ahogy hallottam Verebes Károly riportalanyától, mikor azt mondta az ügynökök is kiképzésben részesültek. A kérdés az volt amit Verebes Károly feltett, hogy"mitől ilyen(rohadtul) magabiztosak még ma is? Hát ilyesmiktől is talan, kedves Károly, persze lehet hogy tévedek, én nem kaptam ilyen irányú kiképzést, pedig az ábra szerint tuti, hogy még állásom is lenne.

A média sem érti hogy tudnak még mindig ott lenni. Valahogy így. Talánnyal felérő titok, meg nem fejtett rejtély számomra, hogy a beszédhibás Lantos Gábor, hogy lehet a közszolgálati Magyar Rádió sportosztályvezetője, de egyáltalán még riporter is, ahol alapvető munkaeszköz és feltétel a helyes beszéd, a legalapvetőbb munkaeszköz? Hogyan kaphatott mikrofon engedélyt? Rejtély, talányos rejtély. Novotny mondta is, ahogy Lantos írja: "...nem akar áltatni, aki így raccsol mint én, abból sosem lesz belső munkatárs. Úgyhogy mondhatom, talán élete egyetlen tévedése ez volt, aztán ő vett fel..." Vajon miért,mikor oly sok alkalmasabb, tehetséges fiatal riporter lábára útilaput kötöttek? Hogy van ez? Rejtély, talányos rejtély. Nyugtalanít nagyon ez a meg nem fejtett rejtély,bilincsbeverő rejtély. Ráadásul hogy kerül a sportosztályvezetői székbe, erről Márkusné Németh Erzsébet, a sportosztály titkárságvezetője  így ír:"2008-s Olimpia előtt néhány hónappal vezetőváltás volt " Vagyis az olimpia idejére, szinte alig közvetlen nemcsak a sportolók, de a sportriporterek életének legnagyobb eseményével egy időben ült bele Lantos más helyébe. Aki SIKLÓS Erik volt. Kérdeztem mi történt? Mondta mindent ő intézett Kínában az olimpiával kapcsolatban, de alig jött haza nagy hirtelen leváltották. Vajon miért? Indok nem volt. Mert Eriknek nem mondtak semmi olyat ami indokolta volna hogy így elbánjanak vele. De csúnya folytatás lett. De ha már így  történt, mért pont Lantos került a helyére? Ő nem rendelkezett az alapfeltételel sem, ami alapvető munkaeszköze a sportriporternek: a helyes beszéddel. Médis hogy vanez? Meg nem fejtett rejtély. Kemény Dénes így ír erről: "...tisztában vagyok azzal, hogy a magyar sportriporterek között mindig is különleges verseny dult azért ki közvetítsen egy-egy olimpiai bajnokságot. A sportoló nyer, de a riporter is átlép a Diadalíven...mesélte valaki mikor kérdeztem miért olyan fontos..." Siklós Erik helyett mért pont Lantos? Csányi Sándor MLSZ elnök is - az egyetlen aki szemtől szembe meg merte mondani Lantosnak, hogy jelenleg nincs Szepesi karibelű sportriporter az MR-ben. Lantos azóta többször is behívta interjúra Csányit az MR reggeli műsorába, hogy megmutassa raccsolási képességét, vagy valami mást éreztessen, vagy érzékeltessen? (DHP is visszakerült és  Gulyás Lászlót is hallani újabban. Ők ott vannak, akkor miért még mindig Novotnyékat hallani világeseményekről, pl. ma is a vizilabda közvetítésben? Novotnyra miért nem vonatkozik az ami a birákra 71 évesen, hogy még mindig sportműsorokat szerkeszt rendszeresen, s világesemek, olimpiák irányítója most is Lantossal, aki szintén beszédhibája miatt az alapkövetelménynek se felel meg. Miközben tehetléges, fiatal riporterek állás nélkül vannak, akik sokkal alkalmasabbak lennének. Hogy van ez?