Eltűnt szakdolgozat
Nincs meg Schmitt Pál köztársasági elnök egyetemi szakdolgozata – írja az Index. A köztársasági elnök az 1960-as évek első felében a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán tanult, és a képzés végén, 1965-ben írt szakdolgozatot. Ez már nincs meg, mert a régi szakdolgozatokat nem szokták megőrizni, de erre nincs is konkrét állami előírás, intézményenként változhat.
Honnan plágium?
Az egyes egyetemeken, illetve doktori iskolákban nincs egységes szabályozás arra nézve, hogy egy szakdolgozat, diplomamunka vagy doktori disszertáció esetén mit tekintenek plágiumnak. Ugyanakkor a tudományos publikációkban az idézésnek és a hivatkozásnak meglehetősen kötött szabályai vannak, és az ezek elleni súlyos vétségeket rendszerint elégtelen érdemjeggyel vagy a kézirat elutasításával honorálják.
A téma legfontosabb szakirodalmi forrásának (dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai – az újabb, bővített kiadásban: Tanácsok, tippek, trükkök nem csak szakdolgozatíróknak) vonatkozó fejezetében a Corvinuson és a Budapesti Gazdasági Főiskolán oktató szerző leszögezi: a felhasznált információ eredetének megjelölése nem „tiszteletkör”, hanem a tudományos pontosság és tisztaság követelménye. Az alapszabály rendkívül egyszerű: „a hivatkozás, illetve idézőjel nélküli átvétel plágium”. A témavezetőként is referenciának számító Majoros a továbbiakban kifejti: a dolgozatban mindig pontosan és félreérthetetlenül kell hivatkozni (a pontosság alatt a forrásmegjelölés és a visszakereshetőség, a félreérthetetlenség alatt pedig a hivatkozás elejének és végének egyértelművé tétele értendő). Az idézés kötelező, ha a dolgozat szerzője olyan adatot, gondolatot, megállapítást vesz át, amely nélkülözhetetlen a dolgozat megírásához, illetve, ha a szerző alátámasztja vele az állítását, vagy éppen vitatkozik az átemelt gondolattal.
A más szerzőtől átvett gondolati előzmények bemutatása legálisan kétféle módon történhet: szó szerinti idézéssel és/vagy tartalmi idézéssel. A szó szerinti idézet mindig idézőjelek közé kerül, míg a tartalmi idézetek (átvett gondolatok) kölcsönzése esetén nem kell idézőjelet kitenni. Viszont minden esetben – hivatkozással – pontosan meg kell adni az idézet szerzőjét, és annak elérési forrását. Ennek korrekt módja a végjegyzet vagy a lábjegyzet, amelynek mindig tartalmaznia kell a következőket: szerző, cím, kiadó, megjelenés dátuma, illetve az oldalszám, ahonnan az idézet származik. Általános szabály az is, hogy a hivatkozások nélküli beadott munkákat még főiskolai szakdolgozatnak sem fogadják el. Fontos kiegészítés, hogy a dolgozatban külön fejezetben szereplő „felhasznált irodalom és források” vagy „bibliográfia” fejezet semmiképpen sem helyettesíti a hivatkozást és az idézést.
Az egyes iskolai szabályzatokban a tartalmi és formai követelmények között többnyire az is szerepel, hogy mekkora hányadban tartalmazhat idegen szerzőtől származó szöveget egy originálisnak tekinthető mű. Általában 15-20 százalék körül húzzák meg azt a határt, amely fölött már vagy társszerzőként kell feltüntetni a forrásmű szerzőjét, vagy – ez a gyakoribb eset – nem fogadják el az originalitást. Az azonban egyértelmű, hogy ha egy kutatási eredményt (vagy annak lényegi részét) ketten, de egymástól függetlenül publikálnak, akkor az első publikálót tekintik eredeti szerzőnek, akire a másodiknak minden esetben hivatkoznia kell.
Saját maga felvezető motorosa: Schmitt Pál házelnökként megérkezik Alsóörsre, ahol egy fesztivál keretében elárverezik 1942-es Harley Davidson motorját
MTI - Nagy Lajos Kilenc disszertáció
Schmitt Pál doktori disszertációjának témavezetőjéről, dr. Takács Ferencről a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (korábban Testnevelési Egyetem) honlapján fellelhető életrajz annyit árul el, hogy az egyetemi tanári címmel rendelkező oktató filozófiát, filozófiatörténetet, művelődéstörténetet és sportpolitikát ad elő az intézményben (talán innen ered az a több korábbi Schmitt-interjúban is fellelhető téves adat, hogy a volt sportdiplomata filozófiából doktorált).
Az eredetileg az egyetem (illetve régebben főiskola) marxizmus-leninizmus tanszékén, majd a társadalomtudományi tanszéken oktató, utóbbit 2003-ig vezető Takács körül nem alakult ki igazi doktori iskola: 1983 és 1994 között összesen kilenc doktori disszertáció elkészítésénél bábáskodott. Az érintett doktoranduszok jelentős része „sportdiplomás” volt: közéjük tartozott – Schmitt Pál mellett – Ali Adjudani kosárlabdaedző, illetve Aján Tamás, a súlyemelőszövetség akkori főtitkára is.
Schmitt útja a függetlenség felajánlásától a Sándor-palotáig
Schmitt Pál újkori politikai karrierjének számos állomását érte már kritika. Madridi és andorrai nagyköveti megbízatása után 1998-ban tárgyalásokat kezdeményezett az MSZP-vel, hogy szívesen indulna a szocialisták támogatásával a főpolgármester-választáson. Schmitt ezt később úgy kommentálta, hogy az MSZP kereste meg őt, nem pedig ő a szocialistákat. Lénárt László, a szocialista párt korábbi fővárosi ügyvezető alelnöke viszont határozottan állította: az egyeztetést Schmitt kezdeményezte.
Schmitt Pál és Viktor Janukovics
MTI - Szigetváry Zsolt
2002-ben már függetlenként, de a Fidesz és az MDF egyértelmű támogatásával indult a budapesti főpolgármester-választáson; Demszky Gábor mögött a második helyen végzett. A Fideszbe egy évvel később lépett be, mondván, „felajánlja a függetlenségét” a pártnak. Hamar a konzervatív tömörülés egyik alelnöke lett, majd EP-képviselő, a 2010-es választások után pedig az Országgyűlés elnöke. Innen emelte az államfői székbe a fideszes kétharmad.
Egyik elnöki beszédében a magyar nyelv ápolását nevezte meg fő feladatként, ehhez képest hamar kínos botrányokba keveredett: előbb a hegyeshalmi Paprika Csárda falára írt emléküzenetében vétett magyarázhatatlan hibákat („álamfő”), majd a hivatalának közleményeibe csúszott számtalan helyesírási és grammatikai hiba. Elnöki tevékenységéhez tartozik, hogy minden aláírásra hozzáküldött törvényt ellenjegyzett. Igaz, beiktatásakor egyértelművé tette: a Fidesz-kormány törvénykezésének motorja kíván lenni.
Forrás: Népszabadság
