HTML

elevenmertek

hétköznapi, embereket érdeklő, érintő közérdekű témákról amivel találkozom magam is

Friss topikok

Címkék

2013.07.01. 09:32 elevenmertek

Szólj hozzá!

2013.07.01. 09:32 elevenmertek

Szólj hozzá!

Következetes megújítási program, hatékonyságjavulás, lendület a finanszírozásban

2012.05.09. 18:09 elevenmertek

 Összefoglaló a közgyűlés második munkanapjáról

Az MTA 183. közgyűlésén a tagok nagy többséggel fogadták el az intézmény 2011. évi tevékenységéről szóló valamennyi beszámolót. A dokumentumok számot adtak az MTA történetében rendkívüli, a hatékonyabb intézményi működést megalapozó elmúlt egy év döntéseinek folyamatáról, bemutatták a köztestület, a kutatóhálózat és a költségvetési fejezet irányítását ellátó Titkárság munkájának eredményeit. A Közgyűlés döntött a vagyongazdálkodási irányelvek módosításáról, egy új szemléletű komplex vagyongazdálkodási portfólió kialakításáról, amelyben kiemelt jelentőségű a szellemi vagyon megőrzése, gyarapítása.

A 183. közgyűlés második napján Pálinkás József elnöki tájékoztatójában kiemelte a decemberi rendkívüli közgyűlésen az intézményhálózat megújításáról hozott határozatok jelentőségét, amelyek alapján 2012. január 1-jével – minden jogi és adminisztratív előírásnak eleget téve – 58 költségvetési szerv helyett 23 intézményben folytatódott zökkenőmentesen a munka. A megújítási programhoz kapcsolódó intézkedések 2011-ben összesen 415 millió Ft, 2012-ben 865 millió Ft megtakarítást eredményeztek. "A szervezeti integrációt követően egyrészt tovább javult a méretgazdaságossági előnyök kihasználása, másrészt tervezett formában megkezdődött a fizikai kapacitások, létesítmények korszerűsítése, a megújítási program második szakaszában tervezett feladatok megvalósítása" – értékelte az első eredményeket Pálinkás József.

   Az Akadémia 2011. évi gazdálkodása a nehezedő gazdasági helyzet ellenére kiegyensúlyozott volt: évközi átcsoportosításokkal, az adminisztrációs költségek csökkentésével sikerült biztosítani a tárgyévi feladatok finanszírozását. A létszámcsökkentésből adódó intézkedések kompenzálták az évközi költségvetési zárolást, így az intézetek kutatási forrása nem csökkent.

    Az Akadémia 2011-ben az előző évivel azonos összeggel, 63,5 milliárd Ft-tal gazdálkodott, ami romló államháztartási környezetben jelentette a finanszírozás "szinten tartását". A fejezet költségvetési támogatása 34,7 milliárd Ft volt, amelyhez 27,2 milliárd Ft intézményi bevétel társult. A források cél szerinti felhasználását az alábbi diagram szemlélteti.


   Az átgondolt koncepción alapuló szerkezeti megújítást követően a kormány a 2012. évben mintegy 30%-os forrásbővüléssel járult hozzá olyan új programok elindításához vagy korábbi sikeres kezdeményezések kiterjesztéséhez, amelyek képesek hosszú távon megalapozni Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózatának kiválóságon és versenyképességen nyugvó jövőjét. A bővülő források lehetőséget biztosítanak a kutatási infrastruktúra érdemi – 2,0 milliárd Ft összegű – fejlesztésére, a Lendület program bővítésére, valamint új akadémiai kutatócsoportok indítására. Az OTKA támogatási keretének 40%-os bővülése – évek óta tartó stagnálás után – a felfedező kutatások legnagyobb hazai pályázati rendszerét élénkíti.

    "A központi költségvetésből fenntartott szervezetektől elvárt gazdálkodási hatékonyság megköveteli az akadémiai költségvetési fejezet stratégiai tervezését, és az eddigieknél aktívabb vagyongazdálkodást" – hangsúlyozza az elnöki beszámoló.

    A Közgyűlés elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia Vagyongazdálkodási irányelveinek módosításáról szóló indítványt, amelynek megváltoztatására elsősorban az intézményhálózat megújításával összhangban kialakult új vagyongazdálkodási célok teljesülése végett van szükség. A módosítás új szemléletű, komplex vagyongazdálkodási portfólió kialakítására irányul, amely a szellemi és a materiális vagyont egységben kezeli, összhangban az MTA elnökének Stratégiai Tanácsadó Testülete által a megújítás végrehajtásához tett ajánlásaival.

    Az Akadémia szellemi tulajdonának hasznosításában az összakadémiai, a kutatóhelyi és az egyéni kutatói érdekek méltányos összeegyeztetéséből kiindulva kell érvényesíteni az iparjogvédelmi, illetve szerzői jogi védelem alatt álló szellemi alkotások között fennálló különbségeket. Az MTA központi szervezete és az akadémiai kutatóhelyek közös feladataként határozták el egy olyan innovációs rendszer kialakítását, amelynek küldetése, hogy az intézményrendszer számára tervezhetővé, hatékonyan menedzselhetővé és hosszú távon gazdaságossá, a kutatók számára pedig reálissá tegye a kutatóhelyeken létrehozott szellemi alkotások védelmét és hasznosítását. forrás:MTA

Szólj hozzá!

Takarékosabb munka folyik az Akadémián

2012.05.09. 18:04 elevenmertek

Lázin Miklós András Magyar Hírlap

A kutatóhálózatnak a kiválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvein alapuló megújítása volt az elmúlt évben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) életének legfontosabb eseménye – hangsúlyozta tegnap elnöki expozéjában Pálinkás József az MTA 183. rendes közgyűlésén.

Pálinkás József: Nagy az Akadémia függősége a költségvetéstől

„Ésszerűbb és takarékosabb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén végezhetik közfeladataikat az Akadémia szervei, amióta a korábbi negyven önálló költségvetési hely helyett január elsejétől tíz kutatóközpont és öt kutatóintézet alakult” – hangoztatta tegnap Pálinkás József, az MTA elnöke a tudóstársaság 183. rendes közgyűlésén. Szerinte csak nagyobb méretű kutatóközpontokban jöhet létre az a kritikus tömeg, amely a nemzetközi pályázati térben is megállja a helyét.

Az MTA megújítási programjának második szakaszában egységes kutatás- és projekt-nyilvántartási, illetve -értékelési rendszert alakítanak ki. Az új intézményrendszerben az elnök szerint kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó, iskolateremtő kutatók köré szerveződő kutatócsoportoknak. „A kutatásvezetők lesznek a motorjai annak, hogy a mérhető tudományos teljesítmény, a kutatói eredményesség és a kiválóság hosszú távú tudományos kilátásokat teremtsen” – hangoztatta Pálinkás József.

A program harmadik ütemében szorosabb együttműködést kell kialakítani az akadémiai és a felsőoktatási kutatóhálózatok között. Az MTA elnöke beszámolójában kitért a Lendület programra, amelyet az intézethálózat szerves megújítási modelljének nevezett. A 2009-ben indított projekt a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tehetségű, a kutatások élvonalába tartozó programokkal pályázó kutatók hazacsábítását, illetve itthon tartását célozta. Az idén jelentős forrásbővítés következett be, 1,25 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 25-30 új kutatócsoport indítható. A közgyűlés 28 ellenszavazat mellett 298 igennel fogadta el az MTA elnökének beszámolóját.

Pálinkás József kifejtette, a 2011. évi költségvetés biztosította az Akadémia és az irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek szakmai feladatellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek pénzügyi fedezetét. A számokat ismertetve Pálinkás József elmondta, az MTA költségvetési támogatása 37,7 milliárd forint volt, ebből az OTKA-ra (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) 5,436 milliárdot hagyott jóvá az Országgyűlés. Az MTA 0,4 százalékos részesedést képviselt a központi költségvetésben 2011-ben, az előző évhez képest az arány nem módosult. A kutatóintézetek saját bevételei megközelítették a 28 milliárd forintot, de ezek jelentős része az OTKA pályázataiból és az Innovációs Alapból származott, ami szintén nem a költségvetéstől független forrás, ami azt bizonyítja – jegyezte meg Pálinkás –, hogy nagy az Akadémia függősége a büdzsétől.


Többletforrást kér az MTA

Hat és fél milliárd forint többlettámogatást kér jövőre a Magyar Tudományos Akadémia – derült ki a szervezet tegnapi közgyűlésén. A 2013. évi költségvetési irányelvekben az előterjesztés három fő területen javasol forrásbővítést. A kutatási tevékenységeket megalapozó infrastrukturális feltételek biztosítására ötszázmillió forintot fordítanának. A Lendület program bővítésére és a posztdoktori ösztöndíjprogramra hatszáz-hatszáz, az egyetemi támogatott kutatócsoportok indítására pedig további négyszázmillió forint szükséges. (MH)

Ésszerűbb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén végezhetik feladataikat az MTA szervei

Szólj hozzá!

MTA-közgyűlés – Pálinkás – Hat és félmilliárd forint többletforrást kér az MTA

2012.05.09. 18:00 elevenmertek

Budapest, 2012. május 8., kedd (MTI) – Hat és félmilliárd forint többlettámogatást kér jövőre a Magyar Tudományos Akadémia – derült ki az MTA 183. rendes közgyűlése által kedden elfogadott 2013-as költségvetési irányelveiből. A jelenlegi gazdasági-társadalmi környezetben a kutatás, a fejlesztés és az innováció továbbra is egyike a gazdaság kitörési pontjainak, érdemi eszköze a versenyképesség javításának. A Magyar Tudományos Akadémia e célokhoz a sikeresen megújuló kutatóhálózat fejlesztésével és eredményes működtetésével kíván hozzájárulni – hangsúlyozta Pálinkás József.

Az MTA elnöke rámutatott arra, hogy idén jelentősen, 7,7 milliárd forinttal nőtt az Akadémia költségvetési támogatása. További 1,4 milliárd forintot jelentett, hogy az Akadémiához került az elektronikus információs szolgáltatás (EISZ), azaz a számítógépes tudományos adatbázisok finanszírozására a hazai kutatóintézetek és egyetemek számára. Összességében az MTA forrásai 9,1 milliárd forinttal bővültek.

“Az akadémiai fejezet 2013. évi költségvetési irányelveit azzal a céllal alakítottuk ki, hogy költségvetése biztosítsa egy nemzetközileg is versenyképes, folyamatosan javuló teljesítményű kutatási tevékenység finanszírozási kereteit” – emelte ki az MTA elnöke.

Megfogalmazása szerint 2013-ban az Akadémia a megújult kutatóintézet-hálózat versenyképességének és hatékonyságának javítását tűzi ki célul: a koncentrált és komplex “tudományos portfólióval” megjelenő, így az adott tudományterületen a korábbinál versenyképesebb kutatóközpontok differenciált fejlesztését. Kiemelt intézményi feladat a kutatóközpontok és kutatóintézetek hazai és nemzetközi konzorciumalkotó képességének javítása, az ehhez szükséges szabályozási és finanszírozási feltételek biztosítása. A (többlet)források elosztásának legfontosabb alapelve a tudományos kiválóság és a teljesítmény.

“Az idei +finomhangolás éve+ után 2013-ban ugyancsak kiemelt feladat az akadémiai köztestületi költségvetési szervek működési feltételeinek stabilizálása. Az új – 15 kutatóközpontból és kutatóintézetből álló – hálózattól azt várjuk, hogy a hazai és nemzetközi kutatási térben megbízható partnerként, ugyanakkor esélyes versenyzőként jelenjen meg” – mondta.

A 2013. évi költségvetési irányelvekben az előterjesztés három fő területen javasol forrásbővítést. Ez egyrészt a kutatási tevékenységeket megalapozó infrastrukturális feltételek biztosítása, amelyeknek 500 millió forint a többletigénye.

“Így az idei 2 milliárd forinttal összesen 2,5 milliárd forint állna a rendelkezésre. Ebből az összegből pótolni lehetne az elmúlt évtizedben kimaradt fejlesztéseket” – jegyezte meg Pálinkás József.

A másik kiemelt terület a kutatási közfeladatok személyi feltételeinek javítása, ösztönzése, erre 1,5 milliárd forint többlettámogatást kér az MTA. A harmadik az MTA kiválósági programjainak a folytatása: a Lendület-program bővítésére 600 millió forint szükséges, az egyetemi támogatott kutatócsoportok indítására további 400 millió forint, a posztdoktori ösztöndíjprogramra 600 millió forint, az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) programok fejlesztésére 1 milliárd forint a többletigény. További hatszáz millió forintot kér az MTA az elektronikus információs szolgáltatásra finanszírozására.

Pálinkás József kitért a kiválósági központokra, a program forrásigénye 1 milliárd forint. Mint rámutatott, az átalakuló/megújuló felsőoktatás és a megújult kutatóintézet-hálózat együttműködésének új terepe lehet közös kiválósági központok kialakítása. Ezek feladata a kormányzat felsőoktatási és kutatási innovációs politikájának támogatása, a felsőoktatás és az akadémiai intézményhálózatok együttműködésével (részben) új kutatási innovációs centrumok kialakítása, amelyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani. Az együttműködés lehetővé teszi a források koncentrálását, ez elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy az ország eséllyel kapcsolódjon be az Európai Unió 2013-ban elkészülő Horizont 2020 programjaiba. A Horizont 2020-ra történő felkészülés forrásigénye pedig 300 millió forint.

Összességében a fejlesztési igény 6,5 milliárd forint, ami a 2012. évi 43,477 milliárd forintos költségvetési támogatás 14,5 százalékát teszi ki.

 

MTI

Szólj hozzá!

Európa legnagyobb adatfeldolgozója kerül Csillebércre

2012.05.09. 17:24 elevenmertek

A genfi Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által kiírt pályázatot (kormánytámogatással) Magyarország nyerte el.

Ö. Z.| NOL| 2012. május 9. |

Nem egyedül indultunk, huszonnyolc ország tett ajánlatot, mi többek mellett Svédországot, Norvégiát és a Svájcot megelőzve nyertünk.  A lényeg, hogy az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban valósul meg a világ egyik legmodernebb, Európa legnagyobb adatátviteli kapacitású adatfeldolgozó rendszere. A beruházáshoz szükséges 8,5 milliárd forintot a kormány az innovációs alap idei forrásából különíti el.

A Magyar Tudományos Akadémián­ tegnap ismertetett fejlesztés lényege, hogy hazánk 8,5 milliárdért épületet és infrastruktúrát biztosít, míg a CERN mintegy 40 milliárd forintért informatikai rendszert telepít Budapestre. A CERN@Wigner projekt keretében 2012 végéig épül meg a világszínvonalú Wigner Adatközpont, amely kulcsszerepet játszik a genfi nagy hadronütköztető (LHC) adatainak feldolgozásában. (A CERN által felhalmozott és elemzésre váró kutatási adatok nagy részét a világon elsőként és egyedüliként a nagy biztonságú Wigner Adatközpontba továbbítják a svájci központból. A genfi kutatóhelyen évente sok milliárd ütközés adatait gyűjtik össze.)

Közép-Európa egyik legnagyobb infokommunikációs beruházásának részeként 1100 négyzetméteren üzemeltetnek majd csúcsteljesítményű informatikai infrastruktúrát. A CERN és a Wigner Adatközpont közötti optikai hálózat önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. A számítógépeket a CERN vásárolja meg, az első tendereztetésre már idén júniusban sor kerül. A gépeket üzemeltető 20-25 fős szakembergárda magyar lesz. Európában először itt valósul meg üzemszerűen működő, 100 gigabit/másodperc sávszélességű, nagy távolságú hálózati összeköttetés, amelyet később 400 gigabit/másodpercre bővítenének.

A központnak 2013. január 1-jén már működnie kell. 2015-re tervezik a rendszer végleges kiépítését, akkor a hálózat és a központ például négymillió könyv tartalmát 25 perc alatt továbbíthatja, de már az induló 100 gigabites sávszélesség is nagyobb, mint amennyi a magyar internetforgalom lebonyolításához szükséges. Szükség is van erre a teljesítményre, mert a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a genfi nagy hadronütköztető percenként 30 DVD-nyi hasznos informá­ciót állít elő.

Lévai Pétertől, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatójától tudjuk, hogy az adatközpont nem egy új épületbe kerül, hanem a múlt század hetvenes éveiben felhúzott létesítménybe. Az erős alapokkal rendelkező épület elbírja a hűtőket, a transzformátorokat, a folyamatos áramellátást biztosító szünetmentes tápegységeket és a dízelgenerátorokat, valamint a számítógépeket. Arra a kérdésre, hogy miért kell a genfi központtól 1300 km-re vinni a mérési adatokat, a főigazgató lapunknak azt mondta: a CERN vezetői felismerték, hogy problémákkal járhat, ha mindent egy helyre koncentrálnak. Ha több százezer számítógépet egyetlen helyre zsúfolnak össze és például egy tápegység kigyullad, akár órákra leállhat az egész. Csakhogy a gyorsítók öntik az adatokat, nem fordulhat elő, hogy a mérési eredményeket ne fogadjanak a számítógépek. A CERN két évvel ezelőtt ezért úgy döntött, hogy nem bízza az életét egyetlen központi számítógépre. Megálmodtak egy újabb központot, ami lehet, hogy tíz év múlva már kevés lesz, de most a világon páratlan infrastruktúrát jelent Budapestnek. Lévai szerint szerencsések vagyunk, mert olyan know-how-t birtokolhatunk és tanulhatunk meg működés közben, mint kevés ország a világon.

S hogy mit nyert ezzel a programmal a magyar fizika? Elképzelhető, hogy a budapesti adatközpontban találják meg, dolgozzák fel a régóta keresett Higgs-bozon ütközések nyomait,­ vagy a szuperszimmetrikus részecskéket. Az érdem természetesen a genfi CERN-é lesz, ha lesz, de Budapest szerepe elvitathatatlan. Lévai Péter szerint az adatközpont kapacitásának hatvan-hetven százalékát a CERN köti le, a többit hazai kutatási kísérletek foglalhatják le – például a Semmelweis Egyetem genetikai kutatási eredményeit is itt dolgozzák fel.

A genfi központú CERN 1954-ben jött létre, 20 tagállama van, Magyarország 1992. július elsején csatlakozott a szervezethez. A nagy energiás részecske- és magfizika-kutatásban élenjáró CERN 2011-től világlaboratóriumként működik, amelyet a világ minden országból használnak a kutatók, évente mintegy 13 ezren. Magyarországról évente 60-70 mérnök, fizikus és informatikus kapcsolódik be a CERN különböző kísérleteibe.

„Ha ezt meg tudjuk csinálni, óriási presztízst jelent majd a magyar fizikusoknak, informatikusoknak. Aki az itteni központban dolgozik, az a genfi információtechnológiai központban is jó eséllyel kap állást” – jósol Lévai Péter.

Szólj hozzá!

Amit kevesen tudnak az sms-ről, megelőztük benne Japánt

2012.05.09. 17:13 elevenmertek

2012. május 08., kedd, 11:50 • Utolsó frissítés: 2012. május 08., kedd, 11:58
Szerző: Balogh Csaba

 

Eredetileg 128 karakteres ötletként indult, végül 160 karakterbe zsúfolható sikertörténet lett belőle. A 20 éves sms-t mára több mint 4 milliárd ember ismeri és használja.Az sms a legtöbb kommunikációs lehetőséghez képest olyan egyszerűnek tekinthető, mint a faék.Eredetileg 128 karakter lett volna

A rövid szöveges üzenet megalkotója két éve a Los Angeles Times-nak mesélt arról, hogy az eredeti elképzelések szerint 128 karakter fért volna bele egy sms-be. Friedhelm Hillebrand csapatának végül némi “cenzúra” (bizonyos karakterek tiltása) után sikerült további 32 karakternyi helyet csinálnia, így lett végül 160 karakteres az sms.

Az első sms

Az első ilyen formátumú üzenetet 1992. december 3-án küldte el az Egyesült Királyságban a Vodafone GSM hálózatát használó Neil Papworth. Az sms-t számítógépről küldte, a címzett azonban már a Vodafone ötödik alkalmazottja, Richard Jarvis, illetve az ő Orbitel 901-es mobilja volt. Az ünnephez képest kissé korai üzenet a következő volt: Boldog karácsonyt.

Egy átlag amerikai tini 3417 üzenetet küld/fogad

A Nielsen legfrissebb adatai szerint egy 13-17 éves amerikai tinédzser átlagosan 3417 szöveges üzenetet küld/fogad havonta. Bár ebben a számban már benne van a multimédiás elemekkel bővített sms, azaz az mms is, ennek népszerűtlensége miatt valószínűsíthető, hogy az üzenetek többsége szimpla sms.

Havonta küldött sms-ek száma, nemenkénti és korosztályonkénti lebontásban (USA)

Fotó: Nielsen

Megelőztük benne Japánt

Míg itthon már 15 éve természetes, hogy a másik szolgáltatóhoz tartozó ismerősünknek is tudunk sms-t küldeni, Japánban korántsem ennyire megszokott a dolog: a mobiljukon is inkább e-mailező szigetországiaknak tavaly nyár óta még egy évük sem volt arra, hogy hozzászokjanak. Magyarországon 1997 áprilisában egyezett meg a Westel 900 és a Pannon GSM, Japánban 2011. június 13. óta van szolgáltatói hálózatokon átívelő sms-küldési lehetőség.

Szólj hozzá!

Vajas deszka

2012.05.09. 17:04 elevenmertek

"A vajas kenyér egy régi étel, már nem eszünk olyat"

2012. május 09., szerda, 11:17 • Utolsó frissítés: 5 órája
Szerző: hvg.hu

 

A jó kenyérhez csak vaj kell, vagy még az se. Persze nem mindegy, hogy milyen kenyér - talán ezért is fanyalognak egyre többen tőle.

Az elmúlt években mintha megkopott volna az egyszerű ételek renoméja, pedig ha házilag készítjük, a vajas kenyér is tartogat még meglepetéseket - írja a Fűszer és Lélek blog szerzője.

A házi kenyér nagyjából négy óra alatt elkészül, ha reggeli után bedagasztjuk, ebédre már ehetjük is.

Ha kedvet kapnának a kenyérsütéshez, a Fűszer és Lélek blogon a rozmaringos kenyér receptjét olvashatják.

Szólj hozzá!

Akik meg akarják mutatni

2012.05.09. 17:00 elevenmertek

2012. május 07., 20:09
Szerző: L. Ritók Nóra

Sokan jönnek hozzánk. Olyanok is, akik szeretnék megmutatni a nálunk folyó munkát, megérteni a problémát, tudósítani róla. Akik jönnek, jó szándékúak. Általában. De ma már óvatos vagyok velük.

Mert azok, akik bennem bíznak, bíznak abban is, aki velem jön. És megnyílnak nekik, betekintést adnak az életükbe, gondjaikba, környezetükbe, múltjukba. De vigyáznom kell rájuk. Mert felelős vagyok értük.

Azért is, mert sokan, nyilván, mert a szenzáció az eladható, arra törekednek. És nem törődnek azzal, akiről szól a cikk. Az már nem emberként jelenik meg, hanem az írás tárgyaként, és porig alázható. Eszükbe sem jut, hogy rosszat tesznek egy másik emberrel. Hogy gúny tárgya lesz, és aláássák a velünk nehezen kialakított bizalmi viszonyt is. A sztori a lényeg. Mindenáron. És az sem jut az eszükbe, hogy talán meg kellene mutatniuk annak, akiről szól, mielőtt leadják. Ez egy új nemzedék. És az újságíró etika is átíródik, mint minden más.

A filmesekkel sem egyszerűbb. Időbe került, amíg megértettem, hogy nekik egy a fontos, a „mű”. Amit ők meg kívánnak rendezni, mutatni. Az ő szabályaik szerint. Persze nem mindenki. Van, aki ebben is korrekt.

Az empátia szintje is változó. Ma már nem szívesen fogadunk olyat, aki a riportalanyok korát és pulóverszínét is megszabja a fotóhoz, ami a cikk mellé kerül. Mert náluk áthangsúlyozódnak a dolgok. Más fontosságok jelennek meg, egy torz tükröt mutatva. És utánanézek az újságoknak is, mióta riportot jelent meg velem egy olyan bulvárlapban, amit én sosem olvasok, és ami nem kifejezetten a társadalmi problémákra fókuszál. Rajtam kívül nem sokan voltak felöltözve benne….. De sokan mondták, jó, ha ott is megjelenik a téma. Mert van, aki csak azt olvassa. És nekik is jó, ha elgondolkodnak néha. Talán igaz. Nem tudom. Inkább távol tartom magunkat ettől.

Igazán dühös leszek attól is, ha valaki úgy jön el, hogy alapvetően tájékozatlan. És ezt megtapasztalom újságírónál, filmesnél, még olyannál is, aki szakmai riportfilmet készít. Közbeszerezve persze. Sejtésem szerint életében először.

Mert annak, aki erről tudósít, talán tudnia kellene mi az a CKÖ, vagy SNI…nem nekem kellene elmagyarázni ezeket a rövidítéseket. Egyszer egy újságírót el is küldtem. Mert nagyon elfoglalt voltam, mikor jött, nagy nehezen időt szakítottam rá, és kiderült, fogalma sem volt, hol van. A második hülye kérdés után mondtam, menjen el, és akkor jöjjön vissza, ha felkészült. Azt mondta, küldték. És nem mondtak neki mást.

Persze ez a munka remek újságírókkal és filmesekkel is összehozott. Olyanokkal, akik igazán értik a szakmát. Akik tájékozódnak, korrektek, eszükbe sem jut, hogy ne az embert nézzék. Akik nem a saját babérjaikat tartják szem előtt, hanem az ügyet. Akik tudják, az igazi olvasottság nem a szenzációhajhász címeken, vagy a sztorikon múlik. Sokkal inkább a tartalmon, a megközelítéseken. Akik tudják, a hitelesség nagyon fontos.

Ők mindig úgy jönnek, hogy nem írják át a napunkat. Csak jönnek, beszélgetnek, és figyelnek. Nem kell őket fuvaroznunk, nem igazgatják a cigányasszonyok haját, nem mondják, hogy na, ez jó lesz…gyere be még egyszer….jaj, lehetne újra…stb…Akik nem kérdeznek úgy, hogy eleve megbántsák azokat, akikről szól majd a tudósítás. Sokat tanultam tőlük. Tisztességről, emberségről, alaposságról.

Aztán, ott van még a politika. A sajtó berendezkedése a politikai vonalak mentén. Nemrég azt mondta nekem valaki, ma nem azok az újságok a fontosak, amelyek rólunk írtak, mint az ÉS, a MANCS, a Népszabadság, a Népszava, a 168 óra, a HVG, és a többi… a  Magyar Nemzet, az igen…. Sajnálom, hogy ma ez is szempont lett. Hogy nem a tartalom a fontos, hanem, hogy hol jelenik meg valami, hol írnak rólunk, vagy hol adok riportot. Mert az politikailag minősít, besorol.

Azért nem jó ez, mert ezek a társadalmi problémák nem politikai beállítottságúak.  De a megoldások a mentén rendeződnek. Sokszor úgy érzem, megelőzve a szakmai szempontokat is.

Szólj hozzá!

Ezek a különbségek női és a férfi agy között

2012.05.09. 16:54 elevenmertek

2012. május 09., szerda, 16:43
Szerző: Medipress

 

A nemek harca évszázadok óta dúl, és valószínűleg nem is lesz vége egyhamar. A tudomány azonban most legalább fényt deríthet a férfiak és a nők között lévő néhány biológiai és fiziológiai különbségre.

A Brit Pszichológus Társaság nemrég megrendezett éves konferenciáján a kutatók néhány kognitív képességekkel kapcsolatos különbségre világítottak rá a férfiak és a nők között. Például kutatások is kimutatták, hogy a férfiak térérzékelése jobb, a nők viszont a verbalitásban és a tárgyakra való emlékezésben jobbak. Mivel ezek a jellemzők minden kultúrában és népben ugyanúgy megfigyelhetők, valószínűleg biológiai eredetre vezethető vissza a természetben.

Diane Halpern, a Claremont McKenna Egyetem pszichológus professzora annak reményében szólalt fel a londoni konferencián, hogy helyesbítheti azt az 1980-as években elterjedt népszerű elképzelést, mely szerint a férfiak és a nők agyának „vezetékezése” szinte azonos, a különbséget csak a kultúra és a természet okozza. Halpern elmondta, hogy bár valóban eltérő módon szocializáljuk a fiúkat és a lányokat, a biológia is hozzájárul az eltérésekhez.

A férfiak és a nők közötti néhány, vélhetően biológiai eredetű különbség közé tartozik például az, hogy a férfiak jobban el tudják képzelni a tárgyakat háromdimenzióban, ami segít a tájékozódásban. Ezt az eltérést a kutatások már háromhónapos csecsemőkben is kimutatták. A nők viszont jobban emlékeznek arra, hol vannak a tárgyak, és nagyobb valószínűséggel tájékozódnak tereptárgyak segítségével, nem pedig a térérzék alapján, ahogyan a férfiak többsége.

Egyes eltérések a nemek között a kulturális nyomásnak tudhatók be. Halpern szerint ilyen például az, hogy a férfiakat általában jobbnak tartják a matematikában, a nőket pedig az írás-olvasásban. Ezek az eltérések azonban a nemi egyenlőségben élen járó társadalmakban elhomályosul.Az a kérdés is felmerül, hogy ha a nem már nem számít problémának, miért lehet az, hogy a vállalati vezetők 90 százaléka férfi, a titkárnők 90 százaléka pedig nő. Halpern szerint amíg a nők végzik a „gondozó” munkák nagy részét, például a gyermeknevelést vagy az idősek ellátását, az egyenlőtlenség nem fog megszűnni. A pszichológus úgy véli, hogy a társadalom sok tehetséges férfit elveszít a gondozói vonalon. „Hogyan lehet egyenlőség a munkahelyen, ha nincs egyenlőség otthon?” – tette fel a kérdést a szakértő.

Szólj hozzá!

kormányátalakítás 2012.

2012.05.09. 16:42 elevenmertek

2012. május 09., szerda, 06:30 • Utolsó frissítés: 1 órája
Szerző: M. László Ferenc

 

A kabineten belüli feszültségek és nézeteltérések lassítják a tervezett kormányátalakítást, pedig Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt le akarta zárni a hivatalokat bizonytalanságban tartó, a munkát bénító átszervezést. Az átalakításnak betett Schmitt Pál váratlan lemondása és az államfőjelölés körüli huzavona is, ami felkészületlenül érte a miniszerelnök-pártelnököt. Orbán a politikai kormányzást erőlteti, mert úgy látja, hogy a ciklus feléhez közeledve kicsúsznak az időből és még rengeteg teendő vár a kabinetre.

„Mindenki Misire (Varga Mihály - a szerk.) vár. Amíg ő nem dönti el, hogy vállalja-e neki felajánlott posztot, addig a többiek sem tudnak lépni” – mondta a hvg.hu-nak az egyik neve elhallgatását kérő, magas rangú kormányzati tisztviselő, hogy mi az egyik oka az Orbán Viktor által egy hónapja belengetett kormányátalakítás csúszásának.

A miniszterelnök-pártelnök a 24 Óra című Komárom-Esztergom megyei lapnak adott április 13-i interjújában ismerte el először, hogy változásokat tervez a kormányban – igaz, a tervezett átalakításról már korábban is szivárogtak ki információk. Másnap a Népszabadság arról írt, hogy Orbán Viktor a Miniszterelnökséget is át akarja alakítani: így a kormányfő hivatalát államtitkárként irányító Varga Mihály a jövőben az IMF-tárgyalásokért lenne felelős – Fellegi Tamás utódjaként – tárca nélküli miniszterként. Helyét – miután Orbán egy erőskezű vezetőt keres a kormányzati ügyek kezelésére – Lázár János vehetné át, aki a hvg.hu korábbi információi szerint szeretne miniszteri rangban irányítani, továbbá jogköröket venne át a közigazgatási tárcától és a Belügyminisztériumtól.

Bár a múlt héten a miniszterelnök szóvivője Orbán kazahsztáni útján ismertette a kormányátalakítás első fázisát, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás csúcsminiszter távozását és Balog Zoltán kinevezését, a Miniszterelnökség átalakítása és Varga kinevezése továbbra is csúszik. A hvg.hu több forrásból megerősített információja szerint a késés részben Varga hezitálásán, részben az államfőcsere okozta politikai bonyodalmakon múlott, pedig úgy tudjuk, a miniszterelnök-pártelnök már hónapokkal ezelőtt le akarta zárni a kabinet átalakítását.

Orbán szemét Brüsszelre veti

„A csúszás bizonytalanságot okoz a kabinetben. Előfordult, hogy egyik-másik főosztályról hívogattak, mi lesz velük, tényleg átkerülnek-e egy másik minisztériumba, ahogy az a sajtóban megjelent. Nem tudtam egyértelmű választ adni nekik” – mondta az egyik tárcavezető, milyen zavart okoz a késlekedés. A hvg.hu-nak több magas rangú kormánytisztviselő is azt mondta, Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt, április végéig akarta lezárni az átalakítást, hogy felpörgesse a döntéshozatalt a június 22-i brüsszeli döntés előtt, ahol az EU pénzügyminiszterei a túlzottdeficit-eljárás ügyét vitatják meg.

Orbán Réthelyivel és Baloggal a Parlamentben - csere-bere

Fotó: Túry Gergely

A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter a múlt hét szerdán mutatta be a kormánypárti frakcióknak az új adókat és további megszorításokat tartalmazó Széll Kálmán-terv 2.0-át, ahol Orbán arra kérte a képviselőket, hogy még a nyári szünet előtt legyenek meg a 2013-as költségvetés sarokszámai és az új adótörvények. Információink szerint utalt arra, hogy a következő hetekben ki kell használni a forinterősödést, a kedvező piaci hangulatot, amely az után alakult ki, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott az IMF-tárgyalásokhoz. Állítólag itt is utalt arra, hogy a június 22-i brüsszeli tanácskozás kulcsfontosságú (akkor döntik el a pénzügyminiszterek, hogy leveszik-e napirendről a kohéziós támogatások 2013-ra tervezett felfüggesztését – 143 milliárd forint a tét).

Több kormányzati és fideszes elnökségi forrás is azt mondta, Orbán túl lassúnak tartja a kormányzati munkát, ugyanakkor a költségvetés előkészítését kizárólag a minisztériumok végezhetik el: míg egy sor ágazati vagy sarkalatos törvényt egyéni képviselő indítvánnyal sürgősségi alapon meg lehet alkotni, az adótörvényekre és a büdzsére ez nem vonatkozik. Ezért szeretné a kormányfő Lázár Jánosra bízni a Miniszterelnökség irányítását, mert a frakció élén a fideszes források szerint Lázár már bebizonyította, hogy át tudja vinni a miniszterelnök akaratát és fel tudja pörgetni a munkát. Forrásaink szerint az úgynevezett politikai kormányzás erőltetése összefügghet azzal is, hogy a miniszterelnök úgy látja, a kományzati ciklus második felében is sok döntés vár még a kabinetre, a választások közeledtével kicsúsznak az időből, a januárban ígért konszolidáció késik.

A Schmitt-Áder-csere sok időt elvitt

Ám a kormányátalakításokról szóló egyeztetéseket egy magas rangú fideszes forrás szerint előbb az államfőcsere fékezte le, majd a tárgyalásokat lassította, hogy a felkért új vezetők feltételeit nehéz összeegyeztetni egymással. (Áder kiválasztásának történetéről itt olvashat részletesebben.)

Áder János megválasztása után a parlamentben - időigényes folyamat

Fotó: Túry Gergely

Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, Áder János már Schmitt Pál plágiumbotrányának januári kirobbanása után tudomást szerzett arról, hogy egyes fideszes vezetők őt szeretnék köztársasági elnöknek, de a felkérést az európai parlamenti képviselő eleinte elutasította. Ugyanakkor az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrásunk szerint Orbán az utolsó percig nem készült arra, hogy Schmitt távozni fog, viszont április 2-i lemondása után még azon a héten meg akarta választatni az új köztársasági elnököt, és Kövér Lászlót ajánlotta. A parlament elnöke viszont nem vállalta a felkérést, Áder pedig időt kért, hogy el tudja rendezni brüsszeli ügyeit és fel tudja állítani csapatát – ugyanis szinte a teljes hivatali apparátust le szeretné cserélni. Így Áder megválasztása kihúzódott május 2-ra.

Másnap jelentették be Réthelyi távozását és Balog kinevezését: forrásaink szerint ez volt az egyszerűbb, könnyebben lezavarható változtatás, hiszen a nemzeti erőforrás miniszter már kinevezésekor jelezte, hogy csak a ciklus feléig vállalja a megbízatását. Bár Balog Zoltán jelezte a parlament nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn, hogy „lényeges személyi és struktúraátalakítást” tervez az átkeresztelt, Emberi Erőforrások Minisztériuma nevet viselő tárcánál, több fideszes forrás szerint legfeljebb a kultúráért felelős államtitkárt cseréli le, őt az Index keddi értesülései szerint L. Simon László, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke válthatja. Értesüléseink szerint Szőcs Géza távozása már hetekkel ezelőtt eldőlt, Orbán szeretné átvinni a Miniszterelnökségre, az sem kizárt, hogy kormányfői tanácsadó lesz.

Nehézsúlyú körmérkőzés

Varga Mihály távozása és Lázár kinevezése forrásaink szerint már nehezebb ügy, mint a Réthelyi-Balog csere volt. Úgy tudjuk, minkét politikus feltételeket szabott, és ezeket nehéz összeegyeztetni, ráadásul olyan struktúraátalakításra van szükség, ami konfliktusokat válthat ki a kabinetben.

Lázár János - kiemelnék az ővéi közül

Fotó: Túry Gergely

Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Varga nem lelkesedik azért, hogy ő irányítsa Fellegi helyett a politikailag is kényelmetlen IMF-tárgyalásokat. A Nemzetközi Valutaalap a januári országjelentésében jelezte, nem ragaszkodik ugyan az egykulcsos személyi jövedelemadó eltörléséhez, azt viszont elvárja, hogy ne véssék kőbe; azaz a sarkalatos törvényt a jövőben egyszerű többséggel is meg lehessen változtatni. Ugyanakkor kormányzati források szerint az sem világos, mi lesz Varga megbízatásával a tárgyalások őszre tervezett lezárása után: ő fog egyeztetni az IMF-fel az utólagos (várhatóan negyedéves) ellenőrzések során, vagy valamilyen más feladatot, posztot kap.

Lázár pedig olyan feltételeket szabott, miszerint miniszterként szeretné irányítani a Miniszterelnökséget, emellett bizonyos közigazgatási jogköröket – a kormányzati koordinációs feladatkört – szeretne megkapni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM), illetve a polgári titkosszolgálatokat a Belügyminisztériumtól. Ez viszont konfliktusokkal járhat a kormány két erős emberével, Navracsics Tiborral és Pintér Sándorral, amit Orbánnak kéne rendeznie.

„A csúcsminisztériumok kialakításánál fontos szempont volt a spórolás, nem akartunk egy vízfejű Miniszterelnökséget” – mondta egy kormányzati forrásunk, aki nem tartotta kizártnak, hogy az estlegesen önálló minisztériummá váló Miniszterelnökség nem lesz képes megfelelni ennek az elvárásnak. Viszont forrásaink szerint Orbán csak így látja garantáltnak a politikai kormányzás megerősítését, a döntéshozatal felpörgetését.

Az egyik magas rangú kormányzati forrás a hvg.hu-nak azt mondta, a 2010-es kormányátalakításnál fontos szempont volt az is, hogy ne kövesse el a politika azokat a hibákat, mint Gyurcsány Ferenc idején, aki még a közigazgatási államtitkári posztot is megszüntette. Azért kapta meg a KIM a kormányzati koordinációt, hogy többkörös egyeztetésekben, szakmai egyeztetéseken alakítsák ki a jogszabályok végső formáját, távolabb a politikai döntéshozatal központjától, a Miniszterelnökségtől. "Az előző ciklusban a politikai kormányzás miatt rengeteg hibát vétettek, mert nem volt szakmai kontroll és a politika rövid távú érdekekhez igazodott" - elemezte a helyzetet egy kormányzati forrásunk, hozzátéve, lényegében már 2010 őszén visszaállt erre az Orbán-kormány is, ezért került be egy sor fajsúlyos tervezet egyéni képviselői indítványként a parlament elé.

Ugyanakkor az esetleges Varga-Lázár-csere felbolygatná a frakciót is: információink szerint Orbán mindenképpen egy olyan embert szeretne a képviselőcsoport élére, aki lojális hozzá. A Népszabadság és az Origo arról írt, hogy Rogán Antalt kérte fel erre, de a sajtóban felmerült Kósa Lajos neve is, igaz, a Tv2 Mokka című műsorában kedden reggel azt mondta, nem vállalja. A késlekedésre utal, hogy kormányzati forrásaink szerint még nem volt miniszteri szintű egyeztetés arról, hogy milyen feladatokat venne át a Miniszterelnökség az egyes tárcáktól, ha Lázárt kineveznék.

Szólj hozzá!

Rendhagyó városnézés: Budapest egy hajléktalan szemével

2012.05.09. 16:24 elevenmertek

2012. május 08., kedd, 16:28 • Utolsó frissítés: 23 órája
Szerző: Kottra Kata

 

Kovács Attila hat hónapig élt hajléktalanként Budapesten. Ma már van lakása, de nem felejtette el korábbi tapasztalatait. A Menhely Alapítvány által szervezett rendhagyó városnézéseken nem az építészeti látnivalókra hívja fel a figyelmet. Azt mutatja meg az érdeklődőknek, hogyan fest Budapest belvárosa egy hajléktalan szemével - és hogy mi változott meg, amióta tilos az utcán lakni.

Senki sem tudja, hogy Budapesten pontosan hány hajléktalan él. A hivatalos statisztikák szerint körülbelül 1600 embert regisztráltak, de a szociális szervezetek azt állítják, ez a szám akár elérheti a tízezret is. A lakással rendelkezők közül alig tudja bárki elképzelni, hogy milyen hajléktalanként élni Budapesten. A Menhely Alapítvány ezért olyan városnézéseket szervez, amelyeken maguk a hajléktalanok mutatják be Budapestet a saját szemszögükből.

Kovács Attila harmadszor vezet érdeklődőket a belváros utcáin. Magáról nem sokat mesél, de annyit elmond: 52 éves, informatikus diplomája van, hat hónapig élt hajléktalanként Budapesten, "és ebben benne volt egy hosszú tél is". Ma már a Blokkban, egy zuglói művészeti központban bérel egy hangstúdiót, ott lakik. A Blokkban kapott munkát is, amiért egy kevés pénzt kap. Ezenkívül a hajléktalanok jogaiért küzdő, A Város Mindenkié nevű civil szervezetben aktív.

Önkéntesek

A sétán a Rotary-klub tagoknak mutatja meg Budapest belvárosát: a csoport egyetemistákból és fiatal munkavállalókból áll, akik egy workshop keretében egy hétig önkéntes munkával foglalkoznak: az előző nap többek között a Keleti pályaudvar közelében főztek ebédet hajléktalanoknak.

Kovács Attila a Deák téren kezdi az "idegenvezetést". A szépen renovált szecessziós homlokzatok nem érdeklik, ehelyett egy aluljáró mellett áll meg. "Sokáig ide húzódtak be a hajléktalanok az eső és a hideg ellen", ám ma ennek már nyoma sincsen - magyarázza. Mint mondja, 2010-ben kezdte el Tarlós István főpolgármester elküldetni a hajléktalanokat a metróaluljárókból. "Azt ígérték, hogy ezek az emberek ehelyett szállást kapnak éjszakai menhelyeken. De az igénylők számát délben 11 és 14 óra között mérték fel. Olyankor persze alig tartózkodik hajléktalan az állomásokon."

A rosszabb helyeken maradhatnak?

A magyarázás közben a forgalmas Károly körútról a csendesebb és sötétebb Gerlóczy utcába kanyarodik be a csoport. Éppen egy ingatlaniroda előtt áll meg Attila. "Ha valaha abba a helyzetbe kerülnétek, hogy az utcán kellene aludnotok, akkor mire figyelnétek?" - kérdezi a csoportot. Abban mindenki egyetért, hogy széltől és esőtől védett helyet kell keresni. De arról már eltérnek a vélemények, hogy jobb-e egy csoporthoz csatlakozni vagy egyedül maradni. Attila a fülkeszerű beugrókra mutat az utca másik oldalán. "Régen itt sok hajléktalan lakott, ma már nem." Sok fülke előtt rács van, "ez nem véletlen". Viszont az egyik beugróban egy kartonlap van, rajta egy kisszék - úgy látszik, nem mindenkit zavartak el.

nem költöztettek be hajléktalanokat. Attila szerint ez nem megoldás: "A kaszárnyák sokszor az erdő közepén vannak. Az nem elég, hogy az embernek fedél legyen a feje felett. Ételhez is kell jutnia például vagy alkalmi munkához. Ez a városban könnyebb."

 

Száműzött hivatal

Tovább megy a csoport a Városház utcába. Attila egy átjáróra mutat. "Még itt, a Főpolgármesteri Hivatallal szemben is évekig éltek hajléktalanok, pedig befúj a szél. De néhány lépésre innen, a Szervita téren van egy templom, és a templomok közelében adakozóbbak az emberek." "A korábbi polgármester, Demszky Gábor, egyszer télen azt mondta, hogy a városháza dísztermébe is beengedné szükség esetén a hajléktalanokat. Bár nem vagyok benne biztos, hogy a hideg márványpadló annyira kényelmes lett volna."

Továbbhaladva egy táblára mutat az egykori hajléktalan: eszerint a budapestiek a városházán intézhetik el ügyes-bajos dolgaikat. A hajléktalanokkal foglalkozó iroda viszont kint van a nyolcadik kerületben, ritkábban van nyitva és korábban zár. "Ez ellen nem lehet tiltakozni?" - kérdezi egy azerbajdzsáni résztvevő. "Az Európai Uniónál vagy valahol?" - Attila csak nevet a kérdésen.

Egy szerb résztvevő szerint a hazájában sokkal kevesebb a hajléktalan: "Ha valaki elveszti a lakását, akkor befogadják a rokonok." Azt sem érti, hogy a hajléktalanok miért nem költöznek vidékre, ahol zöldségeket, gyümölcsöket termeszthetnének a kertben. "De miből vegyenek házat meg földet?" - kérdez vissza Attila. "És miből éljenek addig, amíg megérik az első termés? Sokan gyárban dolgoztak, mielőtt az utcára kerültek. Ezek az emberek soha nem fogtak kapát a kezükben."

Egy magyar lány azt firtatja, hogy a rendszerváltás után megüresedett kaszárnyákba miért nem költöztettek be hajléktalanokat. Attila szerint ez nem megoldás: "A kaszárnyák sokszor az erdő közepén vannak. Az nem elég, hogy az embernek fedél legyen a feje felett. Ételhez is kell jutnia például vagy alkalmi munkához. Ez a városban könnyebb."

A séta a József Attila utcában ér véget, ahol az átjárókban található boltokban drága kristályvázákat és régiségeket árulnak. Mint mondta, itt is sokáig aludtak hajléktalanok, "és a bolttulajdonosok még örültek is neki: tudták, hogy éjszaka nem törnek be a boltjukba."

 

 

Szólj hozzá!

Munkanélküliek ezre, közmédián a sor

2012.05.09. 16:12 elevenmertek

2011. április 14., csütörtök, 06:19
Szerző: Napi Gazdaság

Az év végéig elkészülhet a jelenlegi kollektív szerződéseket felváltó közös kollektív szerződés, létrehozhatják a közös bérrendszert, és végrehajtják a tervezett leépítéseket is - írja a Napi Gazdaság.

Január elsejével a négy közmédium (MTV, közrádió, Duna TV, MTI) munkatársainak 90 százaléka átkerült az alap szervezetébe, a korábbi kollektív szerződésekkel, szmsz-ekkel, vállalatstruktúrákkal együtt, külön divíziókban, így jelenleg összesen 3063 munkavállalója van az MTVA-nak, mintegy 300-an pedig a zrt.-knél dolgoznak - mondta Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója a Napi Gazdaság reklám-média konferenciáján.

Az MTVA-nál már tudják, pontosan hány munkavállalót és honnan fognak elküldeni, de "életveszélyes lenne számokkal dobálózni" addig, amíg a szakszervezetekkel nem egyeztettek - fogalmazott Böröcz István a Napi Gazdaság beszámolója szerint. Kijelentette: a közmédia 3300 embert nem tud eltartani, de nem is szabad. Az összevonásokkal és az elkerülhetetlen létszámleépítéssel felszabaduló forrásokat tartalomkészítésre kívánják fordítani, ez már a jövő évben érzékelhető lesz a magyar médiapiacon - mondta a vezérigazgató.

Böröcz az érdeminek és lényegesnek aposztrofált leépítés pontos mértékéről nem beszélt, ám szakszervezeti értesülések szerint bő egyharmados, azaz 1000-1200 fős csökkentés várható. Kérdésre válaszolva azt ugyanakkor elmondta: már tudják, pontosan hány munkavállalót és honnan fognak elbocsátani, de életveszélyes lenne számokkal dobálózni addig, amíg a szakszervezetekkel nem egyeztettek.

A vezérigazgató kijelentette: már az idén felszabadítják a Duna TV ingatlanát - ezt a jelenlegi recessziós piaci helyzetben nem kívánják értékesíteni, más módon hasznosítják majd -, a médium a Kunigunda utcába költözik, miközben az MTI még egy darabig marad a Naphegyen - írja a lap.

Szólj hozzá!

Megszünő munkahelyek a közmédiában is

2012.05.09. 16:07 elevenmertek

011. március 03., csütörtök, 07:32 • Utolsó frissítés: 2011. március 03., csütörtök, 07:49
Szerző: Hírszerző/FH

Böröcz Istvánnak, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójának a közmédia dolgozóihoz írott levelében az áll: megszűnhetnek munkakörök a közmédiában,.

Megszűnhetnek munkakörök, ezért számolni kell azzal, hogy munkatársakat kell elbocsájtani a közmédiából - olvasható Böröcz Istvánnak, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójának a közmédia dolgozóihoz írott levelében.

A levél szerint azoknak, akik részt kívánnak venni a közmédia megújításában, munkát, megbecsülést és szakmai kihívásokat fognak kínálni. Igyekeznek segíteni azok elhelyezkedését is, akiknek a munkájára az MTVA-n belül már nem számítanak. A korábban nagy vihart kavart ügyekben a közmédián belül a vezérigazgató készen áll arra, hogy fegyelmi ügyeket indítson, vagy jogi lépéseket tegyen - derül ki a Független Hírügynökség birtokába került levélből."

A tervek szerinti átszervezés ütemes végrehajtása következtében egyes munkakörök megszűnhetnek, ezért az elkövetkez hónapokban számolni kell azzal a lehetséges következménnyel, hogy a jelenlegi kollégák egy részétl kénytelenek leszünk megválni." - áll a levélben.

Az MTVA vezérigazgatója a hírszolgáltatás egységesítését és korszerűsítését tartja a leglényegesebbnek, ezért az MTI vezetésével közösen erre fordítják a legtöbb energiát. A közmédiumok vezetői elkészítették az idei év műsorrács-terveit, megkezdődött ezek egyeztetése az MTVA gyártási és pénzügyi szakembereivel. Böröcz István szerint így ebben az évben már új, sikeres közszolgálati tartalmak jelenhetnek meg a közmédia-rendszer felületein.

Felmérték azokat az ügyeket, problémákat, amelyek az elmúlt években - akár a nyilvánosság előtt is - viharokat kavartak a közmédia rendszerében. "Készen állok arra, hogy ezekben az ügyekben fegyelmi felelsségre vonást vagy akár az igazságszolgáltatás irányába tett lépéseket kezdeményezzek." - írja levelében Böröcz István.

Az MTVA vezérigazgatója megállapodott a közmédiumok vezetőivel arról,hogy a Magyar Rádió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Televízió Zrt. munkatársai a lehető legrövidebb időn belül az MTI Naphegy téri épületébe költöznek. Ez könnyíteni fogja a közmédiumok műsortervezési és megrendelési munkáját.

Az elmúlt napokban megkezdték az MTVA egyes szervezeti egységeinek költöztetését, új munkafeltételeik kialakítását. Ez a munka is felgyorsul az elkövetkező hetekben. A cél továbbra is az, hogy a közmédiumokat kiszolgáló gyártóbázis egy telephelyen, hatékony munkaszervezetben dolgozzon. Hamarosan megkezdi munkáját a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat tervszerű módosításával, az érdekképviseleti véleményezést követően az MTVA Sales House is.

 

Szólj hozzá!

Népszava szerint már elkészült a közmédiumoknál az a névsor, amely a kirúgásra ítéltek nevét tartalmazza.

2012.05.09. 15:56 elevenmertek

Félelem, találgatás és káosz - leginkább ezzel lehet jellemzi a közmédiumoknál tapasztalható állapotokat - írja a Népszava. A lap szerint sem a munkavállalók, sem a szakszervezeti képviselők nem kapnak ugyanis választ kérdéseikre. Azt régóta tudni, hogy jelentős, a jelenlegi háromezres létszám harmadát elérő elbocsátás lesz az összevont közmédiumoknál, de további részleteket, konkrétumokat nem tudni.

Böröcz István, az alap vezérigazgatója múlt héten azt kérte a főszerkesztőktől, hogy e hét hétfőig tegyenek javaslatot az átalakítások miatt szükségessé vált leépítésekre. A Népszava úgy tudja, a kedd reggeli értekezleten kapta meg Böröcz a kért névsort. Az alap szóvivője, Cserháti Ágnes a napokban azt mondta, egyelőre nem voltak elbocsátások a közmédiában, minden erre vonatkozó megállapítás csak találgatás lehet. Azt is megjegyezte: akkor lesz üzleti terve az alapnak, ha kiderül, hány munkavállaló tartozik majd a szervezethez. Éppen erre lennének kíváncsiak a dolgozók és az érdekvédők is.

Csütörtökön, amikor több belső tájékoztatón is beszámoltak a vezetők az alap átalakulásáról, új vezetőket ismerhettek meg a munkatársak. Az esemény végén kérdéseket lehetett feltenni. Nagy Navarro Balázs, a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsának elnöke, a Televíziósok és Filmkészítők Szakszervezetének alelnöke élt is a lehetőséggel, és érdeklődött a leépítésekről. "Milyen listákat adtak le a munkahelyi vezetők a vezérigazgató utasításának megfelelően? Most bemutattak új vezetőket, ők állították össze a listát vagy a régi vezetők?" - szóltak a kérdések.

Az érdekvédők beszámolója szerint azonban Cserháti úgy ítélte meg, hangulatkeltés, ha a szakszervezeti vezető újra és újra rákérdez a létszámleépítésekre. Az eset nyomán vizsgálatot követelnek a szakszervezetek. Felhívták egyúttal az alap vezetői és a szóvivő figyelmét arra, hogy "az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok helyett el kell mondani, hogy miért akar a munkáltató üzleti terv és kialakított műsorstruktúra nélkül több száz ember elküldeni úgy, hogy még azt sem tudja, milyen műsorok lesznek.

Közben a Népszavának egy dolgozó is beszámolt a sajátos tájékoztatásról. Ezt az értekezletet a Duna Televíziós és az MTV-s rendezőknek, operatőröknek tartották. A munkatárs elmondása szerint "bicskanyitogató és felháborító stílusú" volt az értekezlet, ahol "végig ködösítettek". Az egyik vezető például először azt mondta, nincsen lista a kirúgandókról, aztán meg azt, hogy van, de "ez a lista nem olyan".

Megtudták viszont a dolgozók, hogy jelenleg nem tudják, hány embert fognak elküldeni, de az elbocsátások mostanában kezdődnek és nyár végéig lezajlanak. Közölték a dolgozókkal azt is, "nagyon drága volt a két intézmény házassága, ezért nincs pénz". Egy rendező arra lett volna kíváncsi, mi alapján rúgnak ki embereket, ha nem is tudják, mennyi és milyen műsorok lesznek, így azt sem, hány emberre van szükség. Erre nem kaptak választ, de azt közölték velük, hogy napi 10-12 órát kell majd dolgozniuk.

2011. május 20., péntek, 07:57 • Utolsó frissítés: 2011. május 20., péntek, 10:47
Szerző: Népszava

Szólj hozzá!

Beszólt Demjánnak: Bencsik távozhat az Echo Tv-ből

2012.04.19. 10:27 elevenmertek

Index

"Úgy nézem, véget ért a Demokrata kör" - felütéssel számolt be Facebook-oldalán az ismert jobboldali újságíró, Bencsik András keddenkét jelentkező Echo Tv-s műsora, a Demokrata kör letiltásáról. A műsorvezető részletesen leírja, hogy április 17-én este azért nem kerülhetett adásba a délután felvett stúdióbeszélgetése, mert "suttyó tempónak" nevezte Demján Sándor reakcióját a Nagy Imre-szobor elszállítására.

Bencsik szerint Miki Tímea, az Echo Tv vezérigazgatója döntött a keddi adás letiltásáról, mivel abban az újságíró megsértette a Skála és a Westend atyjának, Demján Sándornak a személyiségi jogait. "A döntést jóváhagyta Széles Gábor, a televízió tulajdonosa is, aki hozzátette, vegyem tudomásul, hogy forrófejű kijelentéseim egy elveszített sajtóper esetén súlyos kárt okozhatnak a televíziónak - írja bencsik a Facebookon - Közöltem Széles Gáborral, hogy a cenzúra semmilyen formáját nem tudom elfogadni, vagyis együttműködésünk folytatása így kétségessé vált, mivel nem tudok a továbbiakban úgy műsort vezetni, hogy utólag a tévé vezérigazgatója esetleg megint úgy dönt, ez sem megy adásba."   szerző: index 2012. árp.18.

Demján suttyó tempója

Demján Sándor vállalkozó kedden kérte meg levélben Tarlós Istvánt, Budapest főpolgármesterét, hogy akadályozza meg a Nagy Imre-szobor áthelyezését. Levelét változtatás nélkül közölte a Népszabadság.

„A sajtóból értesültem arról, hogy a mártírhalált halt Nagy Imre szobrát át kívánják helyezni a Vértanúk teréről.

A rendszerváltás után szomorúan állapítottuk meg üzlettársaimmal, Sarlós Andrással és Fejér Bélával, hogy sem az MDF-, sem a szocialista kormány nem állít szobrot Nagy Imrének. Úgy döntöttünk, hogy felajánljuk a szobor teljes költségét és felállítását Magyarországnak. A költségek 74 százalékát magam finanszíroztam. lfj. Varga Imre alkotása [valójában Varga Tamás szobrászművész a mű készítője – szerk.] ma a legtöbbet látogatott és fotózott szobor. Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat. Kérem, hogy ennek elkerülése érdekében minden törvényes eszközt felhasználva biztosítsa, hogy a szobor a jelenlegi helyen maradjon.”

Az

Index információi szerint

Demján egy kanadai médiamogul budapesti látogatása után döntött úgy, hogy az egykori miniszterelnök emlékezetére felállíttat egy köztéri emlékhelyet. A külföldi vállalkozó ugyanis azt kérte, hogy vigyék Nagy Imre szobrához, hogy ott róhassa le tiszteletét, de akkor derült ki, hogy a rendszerváltás utáni években egyetlen méltó alkotás sem készült a kivégzett politikusról. Demján akkor a fővárosnak adományozta az alkotás létrehozásához szükséges pénzt, ezt fogja

visszakérni

, ha Kövér László a képviselőház mellé tervezett politikuspanteonba helyezné át a kivégzett miniszterelnök szobrát.

Csak az Echo Tv nézőit sajnálja

Bencsik András a Facebookon elismételte, milyen kommentárt fűzött a letiltott keddi adásban Demján Sándor leveléhez:

Erre azt mondtam a műsorban, hogy ez suttyó tempó. Önmagában kétes dolog azzal kérkedni, hogy valaki mennyi pénzt adott (74 százalékot) egy szoborra, mert úriember diszkréten adományoz. De azzal fenyegetőzni azért, mert a Kossuth tér átépítésének tervében az ott és a közelben lévő szobrok áthelyezésének terve is szerepel, hogy visszavonja az adományt, magyarán, fogja és hazaviszi a szobrot, ez olyan kisstílű, tahó tempó, amit nehezen tudok kommentálni, mondtam a műsorban. Hozzátettem továbbá, hogy nem csak Demján adományozott szobrot a nemzetnek, hanem mások között én is, amikor a legendás Sajtóklub tagjaként adományt gyűjtöttünk Mansfeld Péter szobrára, ami egy csodálatos sikerű közadakozásnak köszönhetően el is készült és ott áll a budapesti II. kerületben, a róla elnevezett szép parkban. De eszünkbe sem jutna a szobor egy esetleges áthelyezése kapcsán azzal fenyegetőzni, hogy ha arrább teszik, akkor mi visszük haza. Ugyanis az már nem a miénk, hanem a nemzeté. Amint a Nagy Imre szobor is.

Ez verte ki a biztosítékot az Echo televíziónál. Demján Sándor gőgös és kisstílű fenyegetését nem volt szabad suttyónak minősíteni. Ha nem szabad, hát nem szabad. Tudomásul veszem. Anyagi kár nem ért, mivel a Demokrata kört, mely az Echo egyik legnépszerűbb műsora volt, kezdettől fogva ingyen bocsátottuk a televízió rendelkezésére. Csak azokat a nézőket sajnálom, akik szerették a Demokrata kört. Tőlük ezúton kérek bocsánatot, és kérem, fogadják el, hogy óvatoskodva nem tudok sem újságot írni, sem műsort vezetni. Ha ilyen volnék, akkor a Békemenetet Magyarországért sem született volna meg.

Az Index telefonon és emailben is megpróbálta elérni az Echo Tv szerkesztőit és Miki Tímea  vezérigazgatót, hogy megdtudjuk, Bencsik András jövő keddtől vezethet-e még műsort a csatornán, de választ nem kaptunk.

Szólj hozzá!

Beszólt Demjánnak: Bencsik távozhat az Echo Tv-ből

2012.04.19. 10:17 elevenmertek

Beszólt Demjánnak: Bencsik távozhat az Echo Tv-ből

2012. április 18., szerda
Szerző: hvg.hu

Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője Facebook-oldalán azt írja, elmarad az Echo Tv-n a ma esti "Demokrata kör" című műsor, mert a vezérigazgató nem engedélyezte. Az ok: Bencsik megsértette Demján Sándor személyiségi jogait az Echo Tv vezére szerint.

"Elmarad a ma esti Demokrata kör az Echo televízióban, mert Miki Tímea vezérigazgató úgy döntött, nem mehet adásba, mivel abban Demján Sándor vállakozó személyiségi jogait szerinte megsértettem. A döntést jóváhagyta Széles Gábor, a televízió tulajdonosa is, aki hozzátette, vegyem tudomásul, hogy forrófejű kijelentéseim egy elveszített sajtóper esetén súlyos kárt okozhatnak a televíziónak" - közölte Bencsik András, a Demokrata hetilap főszerkesztője, a Demokrata kör című műsor vezetője a Facebookon szerda délután.

Bencsik szerint ő nem tett forrófejű kiejelntést és nem sértette meg Demján személyiségi jogait. Közölte Széles Gáborral, hogy "a cenzúra semmilyen formáját nem tudja elfogadni". "Együttműködésünk folytatása így kétségessé vált, mivel nem tudok a továbbiakban úgy műsort vezetni, hogy utólag a tévé vezérigazgatója esetleg megint úgy dönt, ez sem megy adásba" - írja a közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.

Bencsik András

Fotó: hvg.hu archív

Beszólt Demjánnak

Bencsik az Echo Tv népszerű műsorának, a Demokrata körnek a kulisszái mögé is bepillantást enged, amikor azt írja: a műsor "kvázi élő", ami azt jelenti, hogy "délután veszik fel vágás nélkül - mert így a legolcsóbb - és este sugározzák, mintha élő volna". "Ilyen esetben a felvétel vezetőjének joga és kötelessége megszakítani a műsort, ha úgy látja, hogy valami olyan hangzott el, ami jogsértő lehet. Ez előfordul, velem is történt már ilyen. Én azonban nem kaptam ilyen figyelmeztetést. Adás végén hazatértem, s ekkor jött telefonon az értesítést, hogy ugrott az egész műsor, az előző heti megy adásba" - írta Bencsik, aki hozzátette: felajánlotta, hogy húzzák ki a Demjánra vonatkozó részt, "de a vezérigazgató közölte, túl hosszú, úgyhogy az egész műsor kimarad".

"Tudomásul vettem. Mit tehettem volna. Két hét után tértem volna vissza, mivel két hétig Kínában voltam magánúton, erről is ejtettem a műsorban pár szót, de már ez is magánügy marad, mint minden más, ami ott elhangzott" - írja.

Az újságíró Demján Sándor Tarlóshoz írt levelének kommentálása miatt került bajba. Mint ismert, Demján azt írta a főpolgármesternek, hogy Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonja adományát. "A költségek 74 százalékát magam finanszíroztam. Ifj. Varga Imre alkotása ma a legtöbbet látogatott és fotózott szobor. Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat. Kérem, hogy ennek elkerülése érdekében minden törvényes eszközt felhasználva biztosítsa, hogy a szobor a jelenlegi helyen maradjon" - olvasható a vállalkozó levelében.

Demján Sándor

Fotó: Túry Gergely

 

"Suttyó tempó"

Bencsik András ezt a hírt a műsorban úgy kommentálta: "ez suttyó tempó". "Önmagában kétes dolog azzal kérkedni, hogy valaki mennyi pénzt adott (74 százalékot) egy szoborra, mert úriember diszkréten adományoz. De azzal fenyegetőzni azért, mert a Kossuth tér átépítésének tervében az ott és a közelben lévő szobrok áthelyezésének terve is szerepel, hogy visszavonja az adományt, magyarán, fogja és hazaviszi a szobrot, ez olyan kisstílű, tahó tempó, amit nehezen tudok kommentálni" - mondta a műsorban.

"Ez verte ki a biztosítékot az Echo televíziónál. Demján Sándor gőgös és kisstílű fenyegetését nem volt szabad suttyónak minősíteni. Ha nem szabad, hát nem szabad. Tudomásul veszem. Anyagi kár nem ért, mivel a Demokrata kört, mely az Echo egyik legnépszerűbb műsora volt, kezdettől fogva ingyen bocsátottuk a televízió rendelkezésére. Csak azokat a nézőket sajnálom, akik szerették a Demokrata kört. Tőlük ezúton kérek bocsánatot, és kérem, fogadják el, hogy óvatoskodva nem tudok sem újságot írni, sem műsort vezetni. Ha ilyen volnék, akkor a Békemenet Magyarországért sem született volna meg" - írja Bencsik a Facebookon.

Szólj hozzá!

No komment

2012.04.18. 10:39 elevenmertek

A 80-as években az egyetemisták beszervezése köztudott volt.Az 5-10-20 -30 éves évfolyam találkozók comingout-tal telnek el.Mindig kiderül valakiről,vagy bevallja ennyi év után ,hogy nála hogy zajlott.Az ugy nevezett szetesek ,akik néhány évet már az egyetem elött dolgoztak és a munkahelye támogatta a egyetemre járást a rendszer elkötelezettjei voltak. A tanulmányi osztályon mindenkinek volt dossziéja amibe még a középiskolás osztályfönöke is beleírt néhány jellemzést.Az egyetemi 4-5 év derekán valakik javaslata alapján az évfolyam 130 emberéből. 60 emberrel beszélgetett el egy tiszt.A találkozóra invitáló levelet a kollégiumi portán lévő levelezésre és szobakulcs elhelyezésre alkalmas fiokokba postázták névre szólóan.Blaha Lujza téri söröző volt az elbeszélgetés egyik állomása.

Marcangoló Korelnök

Farkasházy, álszent arccal, bele a kamerába, annak idején, Szabó Disznó lebukásakor azt nyilatkozta a mostanában megszűnő Heti Hetesben, álljon elé, akinek Szabó ártott a besúgásaival.
Mondjátok, láttatok ti ennél nagyobb demagógot? Ha egy mocskos diktatúrában karrierépítési lehetőség a besúgás, akkor egy spicli közvetlenül árt azoknak, akik, nemesebb erkölcsűek lévén, effélékre nem kaphatók.

Tibke

Az igazság ezzel szemben az, hogy történelmi nap ez a mai, kedves Index!

Mert végre a lényegről kezdünk beszélni. Csak érthetetlen, miért kellett erre 22 évet várni, hiszen már akkor tisztán kellett volna látnia a véleményformálóknak:
azt, hogy egyik volt kommunista diktatúrában sem csinálta a kommunista (szocialista) párt olyan nagyüzemileg a rendszerváltásokkor az ügynökök beépítését a demokratikus pártokba, mint hazánkban. Éppen, mert vezető rendszerváltó országként bennünket gyűlöltek legjobban az elvtársak.
Sikerült is elérniük, hogy elsőkből az utolsók legyünk a volt kommunista országok közül.
Aminek egyedüli oka a teljes közéletünket megfertőző, kilábalásunkat ellehetetlenítő, MÁIG AKTÍV ügynökhálózat, mely maffiaként működik a belpolitikában, a gazdaságban.

Ha az ügynökakták nyilvánosságáról legyintve lemondasz kedves Szily és barátaid, akkor Magyarország jövőjéről mondtatok le egyúttal.

oras

Én meg azt hittem, hogy Szili Katalint akarták beépíteni anno a Fideszbe... Na, mindegy, meg kell jegyeznem a nevek helyesírását, akkor nem fogok így pofára esni legközelebb.
A témához érdemben annyit, hogy az egyetemen mindenki tudta, hogy ki az a politikai elhárító tiszt, akinek a dékáni hivatal folyosóján van az irodája, s legtöbben igencsak kerültük a vele való társalgást, pedig időnként valamilyen ürüggyel oda-oda csapódott egy-egy beszélgető társasághoz. S azt is tudtuk, hogy a csoportból, évfolyamból kik azok, akik időnként felkeresik az irodájában, s feltételeztük, hogy nemcsak a legutóbbi Loki-meccs kihagyott helyzeteiről folyik a társalgás...

Szólj hozzá!

A Fideszbe ügynöknek akarták beszervezni

2012.04.18. 09:32 elevenmertek

2012. április 17., kedd 11:35  

1989 tavaszán, amikor innen, 2012-ből nézve már minden eldőlt, és szinte befejeződött a

endszerváltás (már kábé egyéves volt a Fidesz, az ős-SZDSZ és a világútlevél, éppen megalakult az ellenzéki kerekasztal, Kádár Jánosnak meg negyed éve volt hátra az életből) engem még megpróbált beszervezni a kommunista titkosszolgálat. A feladatom a Fideszbe való beépülés lett volna. A sztori nagyszerűen rávilágít arra, hogy miért nincs azóta sem becsületes ügynöktörvény, és miért nem lesz most sem, hiába van végre őszintén antikommunista miniszterelnökünk és kétharmados kormánypártunk.

Lentiben, ahová akkoriban az ELTE-s előfelvételiseket vitték – vagyis azokat a 18–20 éveseket, akiket már felvettek az egyetemre, de előtte még el kellett menniük egy évre sorkatonának –, két dologtól félt a legkeményebb katona is: a másnaposságtól és a katonai elhárítóktól. Előbbi fejfájással és hányással, utóbbi megkülönböztető jelzés nélküli, fehér Ladával érkezett.

Tőlük a legfélelemkeltőbb politikai tiszt is annyira rettegett, hogy a kapuőrök felkészítésének legfontosabb része a szigorúan titkos Ladák rendszámának bemagolása volt. Ezeket ugyanis nemhogy tilos volt megállítani a kapuban – amit formálisan még a laktanyaparancsnok szolgálati kocsijával is meg kellett tennünk –, de parancsba volt adva, hogy ha a távolban kiszúrjuk őket, máris nyissunk ajtót, és kushadjunk vissza helyünkre, még tisztelegni sem kell.

Jóízű recskázás helyett

Egy szép, jeges márciusi délelőtt épp azt tervezgettem, hogyan fogom felavatni a teljes havi zsoldomért vásárolt ÖKM magazint (egyházi iskolába jártam még pár hónappal korábban, ezért nem vertem bele azonnal, mint valami bunkó), amikor remegő szájjal jött az ütegparancsnok, hogy hívat az Elhárítás.

Jól beszartam, mert politikailag a legkevésbé sem voltam naiv. A József körúton egy házban laktunk Mécs Imréékkel, Kőszeg Ferenc, aki a szememben egyszerre volt a gyűlöletes komcsik és a meg nem dugott nők elleni titkos háború hőse, a mamám régi haverja volt, és nem sokkal előtte még tök szerelmes voltam egy Inconnu csoportos ellenzéki művész húgába. És amúgy is, Józsefvárosi voltam, büszke minden Kisfaludy utcai golyónyomra: őszintén szólva többször ábrándoztam arról, hogy egymagam legyőzök egy ávós ezredet, mint hogy egyedül megnyerem a foci-vb-t.

Bénák, mint a filmeken

A szüleim előre mondták, hogy odabent rohadtul vigyázzak a titkosrendőrökkel, mert szörnyű sztorik forogtak arról, hogy a megszeppent kiskatonákat kihurcolják a határsávba, majd ott fegyverrel kényszerítik őket a beszervezési nyilatkozat aláírására.

Ennek megfelelően zabszem se fért a seggembe, amikor beléptem a földszintes, sárga épületbe.

Ketten voltak, és úgy viselkedtek, mintha valami rendőrös-vallatós filmben lettünk volna. A bénázásuk olyan kedélyes volt, mint egy csehszlovák filmben. Az egyikük azonnal játszani kezdte a jó rendőrt, és minden átmenet nélkül úgy viselkedett, mint egy pinavadász nagybácsi, akivel néha már be is rúghat az ember. A másik meg pengeszájjal nézett, és sokkal kevesebbszer szólalt meg. Leültettek, és jól látható szándékossággal derékszögbe ültek hozzám képest. A kedélyes volt pont szemben velem, a morcos a látóterem jobb peremén. Ő néha kérdezett csak, váratlanul előrehajolva, hirtelen felcsattanó, fenyegető hangon, amitől mindig megrezzentem, és oda kellett kapnom a fejem. No, meg gondolom emiatt kellett volna elárulnom pár olyan dolgot, amit amúgy nem akartam volna.

Rettentően titkos pornó

Képtelen voltam rájönni, hogy miért, de virágnyelven folytatott rokokó bevezetővel kezdték a puhításomat. Mai fejjel nézve pont olyan volt a koreográfia, mint egy elcsábítós pornófilmben. Minden szereplő és néző pontosan tudja, hogy a deltás medencetisztító nem a György Péter-féle kétkötetes múzeumkritika-válogatás miatt jött be a csöcsös nagynéni hálószobájába, de az első ottóztatás előtt még végig kell szenvednünk a kötelező álnaiv párbeszédet.

Itt az volt a szöveg, hogy nekik vannak fiatal barátaik, akik egyetemre járnak, mint én nemsokára, de olyan nehéz idegen nyelvű jegyzetekhez és forrásmunkákhoz jutniuk, hogy az csak na, de ők az ilyesmiben bármikor tudnak segíteni. Én úgy képzeltem az egyetemet, hogy csak akkor nem fogok valami bölcsészorgián dugni, ha túl részeg vagyok hozzá, forrásmunka meg nem kell se a szexhez, se a piáláshoz, de ezt nem mertem megosztani velük, ezért hallgattam. Utána azt is mondták, hogy van olyan barátjuk, aki mindig részegen vezet, de ők bármikor vissza tudják szerezni a jogsiját, és hogy tetszene-e nekem valami ilyesmi. Nem mertem elmondani, hogy én egyelőre még inni is csak elméletben iszom, autónk meg nincsen, és nyilván sose lesz, ezért tovább kussoltam.

Létezik ember, akit érdekelnek a papok!

Lassan azért végre ráfordultak a lényegre: őket – velem ellentétben – nagyon érdekli, mi történik a magyar katolikus egyházban, illetve – velem megegyezően –, hogy mi sül ki ezekből az új politikai pártokból. Ezért mi lenne, ha most csak mesélnék nekik a papokról, leszerelés után viszont beépülnék a Fideszbe (hiszen a KISZ-t, egyházi gimnazistaként nyilván utálom, amit ők abszolúte megértenek), eljárnék a gyűléseikre, valami funkciót is vállalnék akár, aztán néha találkoznánk, és elmesélném, mit tapasztaltam.

Vagy gyengeelméjűek voltak, vagy rólam feltételeztek ilyesmit, de ragaszkodtak ahhoz, hogy ők nemhogy utálnák a friss ellenzéket, de egyenesen drukkolnak a zsenge Fidesznek. Annyira drukkolnak, hogy direkte aggódnak értük, nehogy ezek a forró fejű, tapasztalan kölykök valami butaságot csináljanak. Én egyfajta szelep lennék, aki szintén csak segítene a zöldfülű ellenzéken azzal, ha néhanapján jelentenék róluk. Bárcsak ilyen nagybácsija lenne mindenkinek!

Csak színt kellett vallani

Miközben a kedélyes a hülyeséget nyomta, a hallgatag benyögte, hogy megérti, ha feszült vagyok itt bent, egyenruhában, mi lenne, ha átöltöznék civilbe, és kimennénk együtt a Ladával egy közeli panzióba, ami itt van pár kilométerre, a jugoszláv határnál. Na, ekkor tényleg nagyon beszartam, és elképzeltem, hogy soha többet nem látom a szüleimet. Aztán arra gondoltam, hogy ha álmomban simán kibelezek két-háromszáz felfegyverzett ávóst, csak nem adom meg magam élőben kettőnek. Ráadásul direkt elmondtam mindenikek a körletben, hogy kik hívattak, így nem tűnhetek el nyomtalanul. Ezért az igazsághoz híven azt válaszoltam, hogy a katolikus egyház belső ellenzékéről nem tudok semmit, a másik dologban pedig nem akarok részt venni. Szívóztak még egy órát, hol mindenféle szakirodalommal kecsegtetve (eszerint azért olyan mélyen nem lehettek beépülve az ELTE-n), hol burkoltan fenyegetve (világossá tették, hogy pontosan tudják, hogy a mamám Hálózat-alapító antikommunista aktivista). Aztán abbahagyták azzal, hogy gondoljam végig az egészet szép nyugodtan, aztán a leszerelés után hétvégén találkozzunk egy akkor igen menőnek számító, Tuborg sört mérő, Tanács körúti sörözőben, ahol dekorációnak viking pajzsok voltak a falra akasztva.

Könnyen ment, mint C. Ronaldónak a meccs utáni fagyiztatás

Abból, hogy pénzt egyáltalán nem kínáltak, és ilyesmire még csak nem is céloztak végig, arra gondoltam, hogy általában nem lehet nagyon nehéz dolguk, mert az alanyok eszerint vagy félelemből, vagy az izgalmat keresve, vagy sima szemétségből, de általában igent mondanak nekik. A „nem” válaszra egyszerűen nem voltak felkészülve, nem is volt kidolgozott taktikájuk a helyzetre, csak a korábbiakat darálták le még öt-hatszor, egyre zavarodottabban, aztán futni hagytak, és nem is jelentkeztek soha többet.A személyes tapasztalataim alapján egyrészt biztos vagyok benne, hogy még 1988-89-ben is rengeteg, többé-kevésbé önkéntes besúgó akadt, friss pártokba való beépülés céljára is. Másrészt tuti, hogy ilyen emberek tucatjait építették be a komcsik az összes pártba, a legutolsó pillanatig és talán még utána is. Mivel a feladat nem a csöndes meghúzódás, hanem a kifejezett aktivizálódás volt, látatlanban is biztos vagyok abban, hogy az összes rendszerváltó párt szűkebb és tágabb vezetése tele volt ügynökökkel, akikből nyilván jutott az első húsz év közjogi méltóságai közül is. Pont a saját történetem alapján is garantálni tudom, hogy függetlenül attól, magánemberként mit gondol az ügyről az átlagos Fidesz-képviselő, Lázár János vagy akár maga Orbán Viktor, itt soha az életben, így most sem lesz semmiféle becsületes ügynöktörvény.  Szerző:Szily László, Index

1 komment

hétfői sajtótájékoztató

2012.03.20. 12:04 elevenmertek

Az LMP véleménye szerint a Fidesz "azért váltott át a mocskolódásra az elmúlt hetekben az ügynöktörvény kapcsán", mert a szőnyeg alá söpri az állambiztonsági múlt kérdését és az aktanyilvánosság ügyét - mondta hétfőn a Parlamentben újságíróknak Schiffer András (LMP).

A Fidesz frakcióvezetője egy hétfői sajtótájékoztatóján Schiffer András korábbi, az ügynökügyről szóló előterjesztéséről azt mondta: "csupán egy gennyes folton szépségtapasz lehetne". Lázár János közölte azt is, a kommunista diktatúrával való szembenézés minden esetben hitelesség kérdése, Schiffer Andrásnak pedig sem az előterjesztését nem tartja hitelesnek, sem őt magát nem tartja annak előterjesztőként.

Kijelentette: érdemi különbséget kell tenni bűnös és áldozat között, a kérdést pedig az áldozatok oldaláról kell megközelíteni. Szerinte az a család, ahol a nagypapa nagykövet volt a korábbi rendszerben, az apa a rendszerváltáskor bankigazgató, az unoka pedig húsz évvel később országgyűlési képviselő, nem tekinthető áldozatnak.

Schiffer András megfogalmazása szerint "a Fidesz, úgy látszik, azért váltott át a mocskolódásra az elmúlt hetekben az ügynöktörvény kapcsán", mert ezzel az "egészen alpári kommunistázással és mocskolódással" kívánják az antikommunista szavazók figyelmét elvonni arról, hogy a párt valójában szőnyeg alá söpri az állambiztonsági múlt kérdését és az aktanyilvánosság ügyét. A politikus azt mondta, egészen biztos abban, hogy azok az emberek, akik húsz éve várnak arra, hogy tisztán lássanak az állambiztonsági múlt kérdésében, átlátnak a szitán.

Arra a felvetésre, hogy az ügyet nem akarja-e személyesen megbeszélni Lázár Jánossal, azt felelte, miután már nem az LMP frakcióvezetője, "nincs miről beszélnem vele". Hozzátette, korábban több orgánum is a szemére hányta, hogy a legkülönbözőbb frakciókban ülő képviselőkkel is szót tud érteni, de "van az a szint, amire nem süllyed le az ember".

A politikus arra is kitért, hogy pártjuk üdvözli a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállítását, de sajnálatosnak nevezte, hogy ahhoz az LMP illetve az ellenzék "nyomása" kellett. Egyúttal annak a reményének is hangot adott, hogy amikor az abban való szerepvállalásra független személyiségeket kérnek fel, akkor "nem Pozsgay Imrében és a hozzá hasonlóan szakavatott Szűrös Mátyásban gondolkodnak".

Ismét hangsúlyozta korábbi érvét, amely szerint az LMP azért is rendezni kívánja az állambiztonsági múltat, mert csak így lehet pontos képet kapni arról, hogy a túlélő állambiztonsági hálózatok "hogyan szőtték át" 1989-et követően a privatizáció folyamatát, a rendszerváltó pártokat és a média gépezetét. Kijelentette azt is, hogy csak azután lehet beszélni a következményekről, miután tisztán látnak abban, hogy az állambiztonsági hálózatok milyen szerepet játszottak az 1989-es átalakulásban.forrás: HVG

Szólj hozzá!

Az MSZP támogatja az LMP-t az ügynökkérdés tárgyalásában

2012.03.20. 11:56 elevenmertek

A szocialisták támogatják, hogy parlamenti vitanap foglalkozzon az ügynöküggyel, az MSZP-s képviselők ezért aláírják az erre vonatkozó LMP-s kezdeményezést — tudatta Mesterházy Attila hétfőn sajtótájékoztatón. Schiffer András múlt kedden jelentette be, hogy az LMP politikai vitanapot kezdeményez az állambiztonsági múlt feltárása ügyében. Szavai szerint a vitanapon azt próbálnák felderíteni, hogy az elmúlt húsz évben miért vallott kudarcot minden olyan kísérlet, amely az aktanyilvánosságot célozta. Az MSZP elnök-frakcióvezetője elmondta továbbá: szolidárisak Schiffer Andrással, megengedhetetlennek tartják ugyanis, amit Lázár János Fidesz-frakcióvezető a felmenőiről mondott.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfőn felkérte a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a kommunista rendszer bűneit feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását, Mesterházy Attila közölte: attól tartanak, hogy ez csak figyelemelterelés, és a Fidesz így próbálja elkerülni a parlamenti vitát. Hozzátette, kíváncsiak rá, kik lesznek azok a szakértők, akik a bizottságban helyet kapnak. Népszava

Szólj hozzá!

Hol az igazság végre?

2012.03.20. 11:43 elevenmertek

Az állambiztonsági múlt rendezésére a rendszerváltás óta rengeteg próbálkozás volt, legutóbb az LMP-s Schiffer András tett javaslatot. A politikus szerint az emberek kíváncsiak arra, hogy a politikai elitből kik érintettek az ügyben és végre pontos képet szeretnének kapni arról, hogy a túlélő állambiztonsági hálózatok "hogyan szőtték át" 1989-et követően a privatizáció folyamatát, a rendszerváltó pártokat és a média gépezetét. Javaslatát azonban február 20-án leszavazta a kétharmados többség, bár 24 fideszes, köztük Gulyás Gergely igent mondott a tervezetre, 28 kormánypárti képviselő - mások mellett Wittner Mária - pedig tartózkodott. Orbán Viktor ezt követően közölte, hogy az ügynökmúlt feltárásáról vita folyik a frakcióban és megfelelő javaslatokkal később tudnak előállni. A kérdés tegnap került a kormánypárti frakció napirendjére azt követően, hogy Lázár János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője szombati interjújában Schifferre utalva azt mondta: "Egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát". Az ökopárt politikusa erre a hétvégén úgy válaszolt: "Lázár János lesüllyedt a csatorna mélyére".

A kommunista diktatúra minden bűnét fel kell dolgozni - fogalmazott Lázár a tegnapi frakcióülés után. Azt is mondta, hogy a Fidesz semmit sem akar és semmit sem fog eltitkolni a polgárok előtt. Bejelentette, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely állami intézmény lesz, még ebben a parlamenti ülésszakban megalakul.
Schiffer András újságíróknak azt mondta: "a Fidesz, úgy látszik, azért váltott át a mocskolódásra az elmúlt hetekben az ügynöktörvény kapcsán", mert ezzel az "egészen alpári kommunistázással és mocskolódással" kívánják az antikommunista szavazók figyelmét elvonni arról, hogy a párt valójában szőnyeg alá söpri az állambiztonsági múlt kérdését. Hozzátette, az LMP üdvözli a testület felállítását, de sajnálatosnak nevezte, hogy ahhoz az LMP illetve az ellenzék "nyomása" kellett. (Ez utóbbi állítást később a Fidesz visszautasította). Schiffer annak a reményének is hangot adott, hogy amikor független személyiségeket kérnek fel tagnak, akkor "nem Pozsgay Imrében és a hozzá hasonlóan szakavatott Szűrös Mátyásban gondolkodnak". A szocialisták egyébként támogatják, hogy parlamenti vitanap foglalkozzon az ügynöküggyel, az MSZP-s képviselők ezért aláírják az erre vonatkozó LMP-s kezdeményezést - tudatta Mesterházy Attila. (Schiffer András múlt kedden jelentette be, hogy az LMP politikai vitanapot kezdeményez az állambiztonsági múlt feltárása ügyében.) Az MSZP elnök-frakcióvezetője azt is elmondta: szolidárisak Schifferrel, megengedhetetlennek tartják ugyanis, amit Lázár a felmenőiről mondott.
Ungváry Krisztián történész tegnap az Indexnek azt mondta: a bizottság felállítása szép, de másról szól, mint ami a probléma lényege. Jogszabályt kell módosítani arról, hogy kiről lehet kijelenteni, hogy hálózati személy volt, hiszen a jelenleg hatályos jogszabály alapján gyakorlatilag senki sem nevezhető annak.

 

F.Á. / Népszava

Szólj hozzá!

LÁZÁR: CÉL A BŰNÖS MÚLT TELJES FELTÁRÁSA

2012.03.20. 11:38 elevenmertek

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség felkérte a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a kommunista rendszer bűneit feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását – közölte hétfőn a Fidesz frakcióvezetője.  Lázár János az Orbán Viktor miniszterelnök részvételével megtartott frakcióülést követő sajtótájékoztatón elmondta: a nem politikusokból, hanem szakértőkből álló Nemzeti Emlékezet Bizottságának még ebben a parlamenti ülésszakban, vagyis június végéig fel kell állnia. 

 

A bizottság feladata lesz, hogy megnevezze a kommunista diktatúra vezetőit, és azt, hogy kit, milyen felelősség terhel. Vizsgálnia kell a lusztráció kérdését, vagyis hogy a korábbi vezetők hogyan vehetnek részt a közéletben, valamint a kommunista párt szerepét, a volt kommunista vezetők nyugdíjának kérdését, a pártvagyon sorsát, továbbá a Belügyminisztérium, az erőszakszervezetek működését. Az intézmény nem ideiglenesen, hanem akár több évtizeden át működhet, és maga is javaslatokat tehet a feltárandó kérdésekre - hangzott el.

 

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága önálló állami intézményként működik majd, de hogy a kormányzati hierarchiában foglal majd helyet vagy esetleg az Országgyűlés felügyeli-e, arról egyelőre nincs javaslat, ezt a kormány előterjesztéseinek kell tartalmaznia – közölte Lázár János.

 

Mint mondta, az alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó átmeneti jogszabály egyértelműen megfogalmazza, melyik az az időszak, ami alatt az ország nem élvezett függetlenséget: 1944 márciusától 1990 májusáig, vagyis ez a vizsgálat tárgya.

 

A frakcióvezető Schiffer András LMP-s képviselő korábbi, az ügynökügyről szóló előterjesztéséről azt mondta: "csupán egy gennyes folton szépségtapasz lehetne".

 

Lázár János közölte azt is, a kommunista diktatúrával való szembenézés minden esetben hitelesség kérdése, Schiffer Andrásnak pedig sem az előterjesztését nem tartja hitelesnek, sem őt magát nem tartja annak előterjesztőként.

 

Kijelentette: érdemi különbséget kell tenni bűnös és áldozat között, a kérdést pedig az áldozatok oldaláról kell megközelíteni. Szerinte az a család, ahol a nagypapa nagykövet volt a korábbi rendszerben, az apa a rendszerváltáskor bankigazgató, az unoka pedig húsz évvel később országgyűlési képviselő, nem tekinthető áldozatnak.

"A Fidesz, mint rendszerváltó párt semmit sem akar és semmit nem is fog eltitkolni a magyar polgárok elől; a kommunista diktatúra bűneinek teljes feltárásában vagyunk érdekeltek" – közölte Lázár János, aki szerint a rendszerváltásnak egy hiteles pártja maradt talpon, ez a Fidesz. "Nekünk ez erkölcsi kötelesség" - fogalmazott és kijelentette azt is: egy új demokratikus rendszer alapjai csak akkor teremthetők meg, ha a múltat sikerül lezárni.

 

Arra a kérdésre, hogy a lusztrációs törvény vonatkozhat-e Schmitt Pálra, aki 1983 és 1986 között miniszter-helyettesi tisztségben dolgozott, azt mondta: minderre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága ad majd választ.


 

A Fidesz-KDNP támogatja az országgyűlési törvényjavaslatot

 

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség osztja azokat az álláspontokat, amelyeket az új országgyűlési törvényjavaslat előterjesztői megfogalmaztak, a többi között azt, hogy vissza kell állítani az Országgyűlés tekintélyét – mondta a Fidesz frakcióvezetője a kormánypárti képviselőcsoportok hétfői ülését követő sajtótájékoztatóján.

 

Lázár János közölte: az előterjesztés újraszabályozza a mentelmi jog kérdését, átláthatóvá válik a képviselők javadalmazása és rendeződik a frakcióalakítás kérdése is. Európai példák vannak arra, hogy frakciót csak olyan mozgalom alakíthat, amely elindult a választásokon - tette hozzá.

 

A javaslatot - amelyet Lázár János frakciótársával, Gulyás Gergellyel közösen terjesztett a Ház elé - jövő héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés, és várhatóan április 16-án fogadják el a képviselők.

 


 

A Fidesz-KDNP támogatja a Velencei Bizottság javaslatain alapuló módosításokat

 

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség támogatja azt a törvényjavaslat-csomagot, amelyet a kormány a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe véve készített az igazságügyi rendszer átalakítását, hatékonyságát érintő intézkedésekhez – mondta a képviselőcsoportok hétfői ülését követő sajtótájékoztatón a Fidesz frakcióvezetője.

 

Lázár János közölte: a koncepció érdemi részét nem érintő javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a hétfői tanácskozáson, és kérte annak mielőbbi megtárgyalását. A kormánypártok számára a legfontosabb, hogy javuljon az igazságszolgáltatás hatékonysága, az ügyek ne húzódjanak el és a polgárok azt érezhessék, hogy nem csak jog, hanem igazságszolgáltatás is van - fűzte hozzá.

 


A Jobbik tart a félmegoldástól

 

A Jobbik örül, hogy a kormányon lévő nyomás "kezdi éreztetni a hatását", ugyanakkor tart attól, hogy a kormánypártokon belüli nézetkülönbségek miatt nehogy félmegoldás szülessen a kommunista rendszer bűneinek feltárását, főként az ügynöklisták ügyét illetően.

 

Így reagált hétfőn Vona Gábor pártelnök arra, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség felkérte a kormányt, május 15-ig dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a kommunista rendszer bűneit feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását.

 

 Forrás:Magyar Hírlap

Szólj hozzá! · 1 trackback

Lázár - Schiffer csörte

2012.03.20. 11:27 elevenmertek

"Lázár János lesüllyedt a csatorna mélyére" - reagált Schiffer András LMP-s országgyűlési képviselő szombaton a fővárosban egy más témában tartott sajtótájékoztatón a Fidesz frakcióvezetőjének vele és családjával kapcsolatos kijelentéseire.
Lázár János a szombati Magyar Hírlapnak adott interjújában az ügynökkérdés megoldásával kapcsolatban egyebek mellett azt mondta, hogy az LMP csak politikai haszonszerzésből terjesztette be az ezzel összefüggő indítványát.
"Szerintünk azonban ez egy bonyolult szálakkal terhelt társadalmi ügy. Elutasítjuk, hogy az LMP mindent, így a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő és a katonai dokumentumokat is közzétegye. Azt meg egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát" - mondta a frakcióvezető.
Amikor az újságíró visszakérdezett, hogy Schiffer Andrásra gondol-e, Lázár János azt mondta: "úgy gondolom, hogy a Kádár-rendszerben csak az lehetett Skandináviában vagy az ENSZ-ben nagykövet, aki együttműködött Kádár Jánossal. Schiffer Pál, András nagyapja is rendszerműködtető volt".
Schiffer András szombaton újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben nem volt olyan parlamenti képviselő, aki egy másik képviselővel származási alapon vitatkozott volna. "Az az eszköz amihez a Fidesz frakcióvezetője nyúlt, egyébként a szélsőjobboldali pártok eszköztárába tartozik; a Jobbik ilyen eszközzel nem élt az elmúlt másfél évben" - mutatott rá Schiffer András. Az LMP-s képviselő szerint Lázár János elvesztette az erkölcsi alapot, hogy kritikákat fogalmazzon meg például a Jobbikkal szemben.
(MTI)

 

Szólj hozzá!

A csatorna mélye

2012.03.20. 11:25 elevenmertek

"Lázár János lesüllyedt a csatorna mélyére" - reagált Schiffer András LMP-s országgyűlési képviselő szombaton a fővárosban egy más témában tartott sajtótájékoztatón a Fidesz frakcióvezetőjének vele és családjával kapcsolatos kijelentéseire.
Lázár János a szombati Magyar Hírlapnak adott interjújában az ügynökkérdés megoldásával kapcsolatban egyebek mellett azt mondta, hogy az LMP csak politikai haszonszerzésből terjesztette be az ezzel összefüggő indítványát.
"Szerintünk azonban ez egy bonyolult szálakkal terhelt társadalmi ügy. Elutasítjuk, hogy az LMP mindent, így a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő és a katonai dokumentumokat is közzétegye. Azt meg egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát" - mondta a frakcióvezető.
Amikor az újságíró visszakérdezett, hogy Schiffer Andrásra gondol-e, Lázár János azt mondta: "úgy gondolom, hogy a Kádár-rendszerben csak az lehetett Skandináviában vagy az ENSZ-ben nagykövet, aki együttműködött Kádár Jánossal. Schiffer Pál, András nagyapja is rendszerműködtető volt".
Schiffer András szombaton újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben nem volt olyan parlamenti képviselő, aki egy másik képviselővel származási alapon vitatkozott volna. "Az az eszköz amihez a Fidesz frakcióvezetője nyúlt, egyébként a szélsőjobboldali pártok eszköztárába tartozik; a Jobbik ilyen eszközzel nem élt az elmúlt másfél évben" - mutatott rá Schiffer András. Az LMP-s képviselő szerint Lázár János elvesztette az erkölcsi alapot, hogy kritikákat fogalmazzon meg például a Jobbikkal szemben.
(MTI)

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása