A Davosban tartott Világgazdasági Fórumon Soros György élesen kritizálta Németországot, amely szerinte teljesíthetetlen követelményeket támaszt Európának. Angela Merkel viszont éppen a német állam túlterhelésétől óvott, állítva: a közösség hitelességét veszélyezteti a sok támogatás."Németország, szigorú gazdaként kemény fiskális fegyelmet szab, ez pedig olyan feszültséget teremt, amely tönkreteheti az Európai Uniót. Az európai vezetők, a válságra reagálva kevésbé értik meg, hogyan működnek valójában a pénzpiacok és mindent elrontottak." – fogalmazott Soros György a Huffington Post szerint. Soros szerint az eurozónához tartozó országoknak bizonyos formában osztozniuk kell az adósságterhükön és többet kell költeniük a gazdaságuk élénkítésére.
"Németország, szigorú gazdaként kemény fiskális fegyelmet szab, ez pedig olyan feszültséget teremt, amely tönkreteheti az Európai Uniót. Az európai vezetők, a válságra reagálva kevésbé értik meg, hogyan működnek valójában a pénzpiacok és mindent elrontottak." – fogalmazott Soros György a Huffington Post szerint. Soros szerint az eurozónához tartozó országoknak bizonyos formában osztozniuk kell az adósságterhükön és többet kell költeniük a gazdaságuk élénkítésére.
A tagországok a költségvetéseik megnyirbálására kényszerülnek, a megszorító intézkedése le fogják nyomni a béreket és az árakat, arra kényszerítve a fogyasztókat, hogy kevesebbet vásároljanak, a vállalatokat pedig dolgozóik elbocsájtására kényszerítik, mindez pedig tovább árt majd a fogyasztói keresletnek és az élet minőségének.
Végső soron a gazdasági zűrzavar politikai elnyomást eredményez majd, mert a vezetők félnek az új szegények haragjától. Soros kiemelte: "ami manapság Magyarorságon történik, az előhírnöke annak, ami ránk vár." Az üzletember meglátása szerint világos tervek nélkül Európa ördögi körbe kerül, amelyben a gazdasági hanyatlás és a politikai helyzet romlása egymást erősíti.
Németország olyan politikát diktál, amely adósságspirálhoz vezet, deflációs következményekkel. Berlin Soros szerint elérhetetlen célokat szab az európai országoknak, amelyek emiatt ellene fordulnak. A jelenlegi euróválság-kezelés ellenállást szül a periférikus országokban, Európa egy lefelé tartó spirálban van, amely egyre gyorsabban forog – vélekedett Soros, aki nem zárta ki azt sem, hogy az európai vezetők egy része szándékosan a krízis meghosszabbítására játszik. Soros a jelenleg Európában és Amerikában kialakult helyzetet a Szovjetunió összeomlásával hasonlította össze, és azt mondta, sokan még mindig nem fogják fel, hogy mi történik.
Angela Merkel német szövetségi kancellár viszont Davosban megpróbálta elkerülni a vitát a szorult helyzetben lévő euróövezeti országoknak nyújtandó pótlólagos segélyről - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). "Nem szeretnénk semmi olyat megígérni, amit nem tudunk teljesíteni" - jelentette ki, majd feltette a kérdést: "mi történik akkor, ha kemény támadás éri a piacokat, a térség pedig sérthető?" Merkel ezzel utalt arra, hogy Németország esetleges meggyengülése nem tenne jót Európának.A német kormánykoalícióban és az ellenzékben azonban már az ESM mentőalap összegének növeléséről vitáznak. 500 milliárd euró összeg szerepel a tervben. Ebből Németországnak mintegy 22 milliárd eurót kell készpénzben az ESM-nek átutalnia és 167 milliárd euró összegben garanciákat vállalnia. A mentőalap felhizlalása mellett az IMF és Mario Monti olasz miniszterelnök is lette a voksát, Merkel azonban jelenleg is ellenáll. Nincs értelme annak, hogy a segélyek összegének megkétszerezését vagy megháromszorozását követeljék - hangoztatta Merkel Davosban, állítva, hogy ezzel elvész a közösség hitelessége. A kancellár szerint a támogatások állandó növelése helyett Európának még szorosabb integrációt kéne megvalósítania.
Nouriel Roubini pedig szerda este Davosban azt mondta, hogy Európában erőteljes jegybanki expanzióra van szükség a válság leküzdésére, azonban a problémákat ez sem oldaná meg teljesen.
A világgazdasági válságot előre látó jósprofesszor úgy látja, hogy a költségvetési hiányok visszafogásának leállítására van szükség, valamint arra, hogy az euró 20-30 százalékkal leértékelődjön. Nouriel Roubini szerint Görögország másfél éven belül ki fog lépni az eurózónából, ezért gyors intézkedésekre van szükség. Meglátása szerint először a görögök mennének csődbe (strukturálnák át adósságukat), azonban nem az utolsó övezeti ország lenne, amely erre kényszerülne.
A periférikus országok már jelenleg is súlyos recesszióban vannak, és Roubini a költségvetési szigorítások lassítását javasolja.
David Cameron brit kormányfő "őrült" tervnek nevezte az európai tranzakciós adó bevezetését, ugyanakkor támogatásáról biztosította egy esetleges transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.
David Cameron szerint egy olyan tervről, mint a tranzakciós adó bevezetése, "egyszerűen őrült dolog" olyan időben beszélni, amikor "gazdaságaink növekedéséért küzdünk".
Davos csütörtöki napját általános euróvita jellemezte, így felszólalásában Cameron is bírálta a német válságmenedzselést, és az adósságválság kezelésére hozott intézkedések kapcsán úgy vélte, hogy azok "félszívvel" történtek.
Ugyanakkor rámutatott: az EU és az Egyesült Államok közötti esetleges transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás ötletét támogatná, mivel az megadhatja a régóta szükséges lökést a globális kereskedelemnek. Egyúttal Indiával, Kanadával és Szingapúrral is szabadkereskedelmi megállapodásokat sürgetett. Kiemelte, hogy az EU és az Egyesült Államok egymás legfontosabb kereskedelmi partnerei, kereskedelmük volumene meghaladja az évi 600 milliárd eurót, és az együttműködési potenciál még nincs is teljesen kihasználva.
