Lázin Miklós András Magyar Hírlap
A kutatóhálózatnak a kiválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvein alapuló megújítása volt az elmúlt évben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) életének legfontosabb eseménye – hangsúlyozta tegnap elnöki expozéjában Pálinkás József az MTA 183. rendes közgyűlésén.
„Ésszerűbb és takarékosabb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén végezhetik közfeladataikat az Akadémia szervei, amióta a korábbi negyven önálló költségvetési hely helyett január elsejétől tíz kutatóközpont és öt kutatóintézet alakult” – hangoztatta tegnap Pálinkás József, az MTA elnöke a tudóstársaság 183. rendes közgyűlésén. Szerinte csak nagyobb méretű kutatóközpontokban jöhet létre az a kritikus tömeg, amely a nemzetközi pályázati térben is megállja a helyét.
Az MTA megújítási programjának második szakaszában egységes kutatás- és projekt-nyilvántartási, illetve -értékelési rendszert alakítanak ki. Az új intézményrendszerben az elnök szerint kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó, iskolateremtő kutatók köré szerveződő kutatócsoportoknak. „A kutatásvezetők lesznek a motorjai annak, hogy a mérhető tudományos teljesítmény, a kutatói eredményesség és a kiválóság hosszú távú tudományos kilátásokat teremtsen” – hangoztatta Pálinkás József.
A program harmadik ütemében szorosabb együttműködést kell kialakítani az akadémiai és a felsőoktatási kutatóhálózatok között. Az MTA elnöke beszámolójában kitért a Lendület programra, amelyet az intézethálózat szerves megújítási modelljének nevezett. A 2009-ben indított projekt a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tehetségű, a kutatások élvonalába tartozó programokkal pályázó kutatók hazacsábítását, illetve itthon tartását célozta. Az idén jelentős forrásbővítés következett be, 1,25 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 25-30 új kutatócsoport indítható. A közgyűlés 28 ellenszavazat mellett 298 igennel fogadta el az MTA elnökének beszámolóját.
Pálinkás József kifejtette, a 2011. évi költségvetés biztosította az Akadémia és az irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek szakmai feladatellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek pénzügyi fedezetét. A számokat ismertetve Pálinkás József elmondta, az MTA költségvetési támogatása 37,7 milliárd forint volt, ebből az OTKA-ra (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) 5,436 milliárdot hagyott jóvá az Országgyűlés. Az MTA 0,4 százalékos részesedést képviselt a központi költségvetésben 2011-ben, az előző évhez képest az arány nem módosult. A kutatóintézetek saját bevételei megközelítették a 28 milliárd forintot, de ezek jelentős része az OTKA pályázataiból és az Innovációs Alapból származott, ami szintén nem a költségvetéstől független forrás, ami azt bizonyítja – jegyezte meg Pálinkás –, hogy nagy az Akadémia függősége a büdzsétől.
Többletforrást kér az MTA
Hat és fél milliárd forint többlettámogatást kér jövőre a Magyar Tudományos Akadémia – derült ki a szervezet tegnapi közgyűlésén. A 2013. évi költségvetési irányelvekben az előterjesztés három fő területen javasol forrásbővítést. A kutatási tevékenységeket megalapozó infrastrukturális feltételek biztosítására ötszázmillió forintot fordítanának. A Lendület program bővítésére és a posztdoktori ösztöndíjprogramra hatszáz-hatszáz, az egyetemi támogatott kutatócsoportok indítására pedig további négyszázmillió forint szükséges. (MH)
Ésszerűbb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén végezhetik feladataikat az MTA szervei
